Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...(T 471 – K 462, 463-1). Ezután lesz a 471. számla egyenlege nulla. És mint látható, a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelés a bérköltségszámlát (541) nem érinti, hiszen nem bérről van szó, bár a munkavállalói bért terhelő adót és járulékokat is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...kell adózni (például a HVG adó- és tb-különszámában is). Ez azonban nem ad arra választ, hogy mi az, amit bérként kell adózni (bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetés vagy valami más). Az értelmezést alátámasztó, egyértelmű jogszabályi előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldipénzértékre szóló kötelezettséget (a bérnek bérköltségként, a járulékoknakbérjárulékkénti elszámolása a kötelezettségekkel szemben történik) a bekerülésnapjára, illetve a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a minimálbér kétszerese és a tényleges járulékalapot képezőjövedelem közötti különbözet után (bár az bérköltségként nem számolható el)– a foglalkoztató (a munkaadó) a Tbj-tv. 19. §-ának (1)bekezdése szerint 2008-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Egészségbiztosítási járulék könyvelése

Kérdés: Kérdés. Az egészségbiztosítási járulék a szeptemberi módosítások miatt két részre oszlik: természetbeni és pénzbeni hozzájárulásra, mind a társaságoknál, mind a magánszemélyeknél. A bevallás külön soron kéri ezeket. Szükséges-e a számviteli nyilvántartásban is külön számlaszámra könyvelni ezeket a tételeket? Az APEH az utalást továbbra is egy számlaszámra kéri.
Részlet a válaszából: […] ...tényleges járulékalap) alapján történik a fizetendő járulékoknak ameghatározása, ott – az eltérő alapbizonylatok miatt – indokolt abérköltségként (jövedelemként) el nem számolt (különbözet) után fizetendő egészségbiztosításijárulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.