Felügyelőbizottsági tagok díjazásának adózása és járulékai

Kérdés: A felügyelőbizottsági tagok részére megállapított havi bruttó 50.000 Ft díjazást hogyan kellene elszámolni/számfejteni a cégnek? A tagok nem munkaviszonnyal, hanem megbízással vannak kinevezve, közülük 2 fő magyar, 3 fő külföldi (német). Helyes-e, ha a díjazás 90%-a után számoljuk és vonjuk le az szja-t (10% a költséghányad)? Kell-e más egyéni járulékot is levonni, illetve milyen munkáltatói járulékot kell megfizetnie a cégnek? Milyen igazolásokat kell kiadni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...[Szja-tv. 46. § (5) bekezdés, Tbj-tv. 47. § (3) bekezdés].A munkaügyi statisztika szerint az állományba nem tartozók kereseteként, bérköltségként kell elszámolni a választott tisztségviselőknek a végzett munka ellenértékeként előre meghatározott, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...Az útnyilvántartás alapján történő költségtérítést is aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, mivel azt nembérköltségként, nem vállalkozási díjként fizetik ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldipénzértékre szóló kötelezettséget (a bérnek bérköltségként, a járulékoknakbérjárulékkénti elszámolása a kötelezettségekkel szemben történik) a bekerülésnapjára, illetve a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Alkalmi munkavállaló bére

Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy az állományon kívüli dolgozók munkabéreként kell elszámolni az alkalmi munkavállalók bérét. Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény szerint az alkalmi munkavállalóknak kifizetett munkabér és közteherjegy a számvitelben személyi jellegű egyéb kifizetés. Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet? Vagy mást takar az alkalmi munkavállalók bére és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás fogalma? A szakképzési hozzájárulásnak mi az alapja az egyik, illetve a másik esetben?
Részlet a válaszából: […] ...2003.évi LXXXVI. törvény 3. §-a alapján a szakképzési hozzájárulás alapja az Szt.79. §-ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség.]A KSH által kiadott, 2004. január 1-jétől hatályos Útmutatóa munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...alapjaa) a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,b) az egyszeres könyvvitelt vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.