Bérlőváltás során elvégzendő munkák minősítése

Kérdés: A gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy ha a bérbe adott épület, épületrész, üzlet régi bérlője helyébe új bérlő lép, a bérlőváltás során különféle munkákat kell elvégezni ahhoz, hogy az új bérlő tevékenysége folytatható legyen. Ilyen munkák közé tartozik például válaszfalak kiépítése, átrakása, ajtó beépítése, teljes aljzatcsere, vezetékek kiépítése vagy cseréje, bútorok beépítése stb. az új bérlő igényei szerint. Újabb bérlőváltás esetén ismételt átalakítást kell elvégezni a rendeltetésszerű használat érdekében. Mi tekinthető a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett munkának, hogyan lehet minősíteni a fentiekben körülírt átalakítási munkákat? Szerintünk felújítás.
Részlet a válaszából: […] Bár a számviteli törvény a rendeltetésszerű használat fogalmát külön nem határozza meg, arra az eszközök fogalmi meghatározásából, az eszközök bekerülési értékéből következtetni lehet. Ez a konkrét esetre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a bérleményt rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Részben használatba vett irodaház aktiválása

Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] A választ nehezíti, hogy a kérdező pontatlanul fogalmaz. Akérdés elején irodaház felújításáról van szó, később pedig – úgy tűnik – minthaegy új épület kerülne megépítésre. Nyilvánvalóan a válasz nem lehet ugyanaz azúj épület létrehozása esetén, mint a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Lakásbővítés vagy új épület

Kérdés: A kft.-ben a férj és a feleség a tulajdonos. A vállalkozás eredeti telephelye egy 4 szobás lakás, ami a gyermekeik tulajdonában van. A lakást bővítették, jelentős értékű csarnok épült a lakás mellé. A gyermekek és a szülők között nincs bérleti szerződés. A felépült csarnok üzembe helyezése után értékcsökkenés címén alkalmazható-e a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint "Idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházás" 6%-os leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem alkalmazható. Alapvetően azértnem, mert az elvégzett beruházás nem a meglévő tárgyi eszköz (lakás) bővítését,rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának,teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...adandó válaszhoz kövessük a gazdasági eseményeket, hogy azok mindenki számára egyértelműek legyenek.A kft. 1996-ban határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre. Amennyiben a bérleti jog megszerzéséért fizetett, úgy azt 1996-ban az immateriális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.