Sportbelépő a kifizetővel jogviszonyban nem álló magánszemélynek

Kérdés: Szeretnék megerősítést kérni a következőkben: Jól gondoljuk-e, hogy adómentesen adható sportbelépő és kulturális eseményekre szóló belépő (külön-külön a minimálbért meg nem haladó értékben) olyan magánszemélynek, aki a juttató kifizetővel nem áll semmilyen jogviszonyban (feltéve, hogy az adóévben tőle más címen nem kapott jövedelmet)? Tehát konkrétabban, ha a helyi önkormányzat szeretne juttatást adni a településen dolgozó pedagógusoknak, akikkel nem áll semmilyen jogviszonyban, akkor adhatja-e az előbb felsorolt juttatást adómentesen? Jól gondoljuk, hogy ez esetben sem az önkormányzatnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...ingyenesen vagy kedvezményesen juttatotta) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet;b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Főzőfesztiválon nyújtott szolgáltatások minősítése

Kérdés: Egy gazdasági tevékenységet végző kereskedelmi kft. a lakosság, a közösség széles körét érintő (kb. 3000 fő), nem zárt körű, egységes részvételi feltételekkel szervezett főzőfesztiválon a helyben nyújtott ingyenes szolgáltatásokat (pl. dekoráció, fellépők díja, hirdetés, bérleti díj, színpadtechnika, szemétszállítás, elsősegélynyújtó hely stb.) hogyan kell elszámolni? Adózni kell utána? A fesztivál lebonyolításához az önkormányzat is nyújt a kft.-nek vissza nem térítendő támogatást, mivel a rendezvény sok turistát és vendéget is vonz a városba, városmarketing-értéke van. A fesztiválon a kft. által forgalmazott, reklámozott termékekből készülnek az ételek, a főzőcsapatoknak bérleti díjat (áfásan) kell fizetni a főzéshez kapcsolódó szolgáltatásokért, anyagokért (pl. padok, asztalok, tűzifa, műanyag evőeszközök). Megfelelő-e, ha ennek a rendezvénynek a költségeit reklám-, marketingköltségként számolja el a kft., vagy egyes meghatározott juttatásként kell elszámolnia azokat, és annak megfelelően kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] ...marketingköltségként számolja el a kft. A kérdésben felsorolt ingyenes szolgáltatások (pl. dekoráció, fellépők díja, hirdetés, bérleti díj, színpadtechnika, szemétszállítás, elsősegélynyújtó hely, padok, asztalok, tűzifa, műanyag evőeszközök stb.) reklám-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Magánszemély által vásárolt műemlék ingatlan felújítása

Kérdés:

Műemlék ingatlan, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan felújításának elszámolása, valamint a kedvezmények igénybevételének lehetősége kapcsán kérdezem: Adott egy társaság, amelynek egyik tagja vásárolt egy védelem alatt álló műemlék ingatlant. Ennek felújításához kér segítséget a társaságtól. Milyen lehetősége van a társaságnak? Elszámolható-e költségként, valamint a társasági adó elszámolásánál csökkentheti-e az adózás előtti eredményt?

Részlet a válaszából: […] ...álló műemlékkel esik egy tekintet alá az a műemlék is, amelyet a magánszemély hosszú távú – 15 évet meghaladó időtartamú – bérleti, vagyonkezelési szerződés alapján jogosult használni.)Az előző bekezdés szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Térítés ellenében használt személygépkocsi

Kérdés: A társaság a munkavállalói részére céges autót (saját tulajdonú vagy bérelt) biztosít, a magánhasználat nincs tiltva. Ha a magánszemély a járművet a cég költségére ezen túlmenően (a munkaidőn túl, a hétvégén stb.) is használja, annak ellenértékét köteles megtéríteni. Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a cégautó magánhasználatát? (Áfa, tao, szja szempontból vizsgálva.) Amennyiben a társaság a magas adminisztrációs teher miatt nem tervez számlát kiállítani, milyen más szabályos bizonylatolási lehetősége van?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető ... által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá az azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. Természetesen az ingyenes magáncélú használat esetén is szükség van a személygépkocsi-használat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson,-a kft.-nek a földterületre bérleti szerződést kellett kötnie a kft. tulajdonosával (a kft. tulajdonosa tehát bérbeadó);-a bérleti szerződésben meg kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...magáncélú használata is személyi jellegű egyéb kifizetés, a magáncélú használattal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása is (útnyilvántartás alapján arányosan, az áfa is: T 553 – K 454, 384).Személyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatotta) a sporttörvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (például az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az önkéntes biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, az Erzsébet-utalványt stb.) egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Ingyenes munkásszállás vagy mobilitási célú lakhatási támogatás

Kérdés: 1. "X" kft. igénybe veszi egy budapesti munkásszállás szálláshely-szolgáltatását, minek keretében havonta 50 fő részére bérel egymás mellett lévő szobacsoportot. Minden szobában legalább három ágy található.
2. "X" kft. bérel 2 db budapesti lakást azon munkavállalói részére, akiket a munkásszálláson nem tud elhelyezni. A lakások bérleti díja 150.000 Ft (2 szoba)+rezsi és 190.000 Ft (3 szoba).
3. "X" kft. bérel 1 db 12 fő befogadására alkalmas munkásszállás jellegű szobacsoportot Érden (540.000 Ft/hó) azon munkavállalói részére, akiket az első és második pontban említett szállásokon nem tud elhelyezni.
"X" kft. azon (határozatlan munkaszerződéssel rendelkező) munkavállalói tartózkodnak a fenti szállásokon, akik Budapesten végzik munkájukat, és nem rendelkeznek Budapesten lakóhellyel.
Az elszállásolt munkavállalók a munkáltatónál eltöltött idejük alapján 4 csoportra oszthatók:
- a foglalkoztatás első 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás második 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás 49-60. hónapjában,
- a foglalkoztatás 60. hónapján túl vannak.
Az elszállásolt munkavállalók közül vannak olyanok, akik Budapesttől 60 km-nél messzebb laknak, de olyanok is akadnak, akik csak 40 km-re, de a több műszakos munkarend miatt inkább a munkásszállást választják, mint az ingázást. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás vagy a 8.6. pont f) pontja szerinti munkásszálláson elhelyezés valósul meg? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész".
Tájékoztassanak arról is, hogy
- a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről;
- ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e;
- ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e;
- milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon;
- amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190.000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
- a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak?
- 9.7.6. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről." Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...munkásszálláson való elhelyezés esetében adómentesen nem pénzben adott juttatás valósul meg.A kérdésben említett, 2. pontban leírt 2 albérlet a megjelölt formában – véleményünk szerint – nem felel meg a munkásszállással kapcsolatosan az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Lakhatás havi piaci értékének kimutatása

Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, hogy kérésüket nem tudjuk teljesíteni. A számviteli alapelvek nem teszik lehetővé, hogy nem létező "bármit" a könyvviteli nyilvántartásokban rögzítsünk. A lakhatás havi piaci értéke sem eszköznek, sem forrásnak nem minősíthető, így azt csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.
1
2
3