Lízingbe vevőtől bérbe vett eszköz

Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?
Részlet a válaszából: […] ...helyesen fogalmazza meg a választ is. A gazdasági eseményeket valós tartalmuk alapján kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó számlája szerinti bérleti díjat a bérbevevőnek az igénybe vett szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...válasz elején meg kell jegyezni, hogy a kérdező nagyon rosszul értelmezi a lízinggel, illetve bérlettel kapcsolatos elszámolási feladatokat, valójában az érdemileg eltérő szabályokat összekeveri. Röviden ismertetjük mind a pénzügyi lízingre, mind a bérletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Nyílt végű pénzügyi lízing vagy bérlet

Kérdés: Ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében tehergépjárművet bérel. A bérlet kezdetén kap egy elszámolási bizonylatot a gépjárműről, ami alapján az eszközt aktiválják, és 20%-os maradványérték meghatározásával, 20% amortizációs kulccsal leírják. Eltelt 6 év, a lízingkötelezettséget kifizették. Az eszköz aktivált értéke 20 000 E Ft, a maradványérték 4000 E Ft. A társaság az eszközt megvásárolja 3000 E Ft-ért. Mi történik a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyzendő: a számviteli előírások szerint a pénzügyi lízing nem bérlet, mivel a pénzügyilízing-szerződés tartalmában lényegesen más, mint a Ptk. szerinti bérleti szerződés. Sajnálatos módon az Áfa-tv. nem nevesíti a pénzügyi lízinget. Az Áfa-tv. 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […] ...módszeréről stb.Ha úgy döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útjánhasznosítják, akkor meg kell határozni a bérbeadás feltételeit, a bérletiszerződés meghatározó elemeit, többek között a piaci viszonyoknak megfelelőbérleti díj számítási módszerét, esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...számításbavételével az értékcsökkenési leírás összegétmegállapítani és elszámolni. Az aktiválás időpontjáig kapott, elszámolt bérleti díjatárbevételként, az irodaház üzemeltetésével kapcsolatos – az árbevétel összegétnem meghaladó – költségeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül a termék átadása olyan okirat alapján, amely termék határozott időre szóló bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj kiegyenlítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Visszlízing elszámolása

Kérdés: Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...T 161 – K 448. Ez a könyvelési tétel a lízingbeadónál helyes, a lízingbevevő nyílt végű lízing esetén úgy könyvel, mintha bérlet valósulna meg.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! A hivatkozott kérdésre adott válaszban a könyvelési tétel helyes. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez (hanem például személyes célra is) használja. Ennek alapján a bérleti díjról vagy a javításról szóló számlában lévő áfa sem levonható.(A kizárólag távolsági és helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.