Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy a cég a saját tulajdonú ingatlant a tárgyi eszközök között mutassa ki. A bérbeadás útján történő hasznosítás esetén bérleti díjat szed a bérbeadó (a bérleti díjat árbevételként számolja el). Ha a bérbe adott saját tulajdonú ingatlant értékesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...nem érvényesíthető, és az adó mértéke 25 százalék.2. Az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezésekalkalmazásával a jövedelem a bérleti díjból a költségek levonásával (tételesköltségelszámolással), vagy a "90 százalékos" szabály alkalmazásávalhatározható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing esetén nemteljesül az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megfogalmazottkövetelmény, azaz nem beszélhetünk termékértékesítésről. Ha nem termékértékesítés,akkor a tartós bérlet, a nyílt végű pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...képező gépet nem viszi ki az országból, hanem a részére megrendelést teljesítő magyar kft. használatába átadja, külön használati, bérleti díj felszámításával vagy anélkül. Véleményünk szerint ez a tény nem változtat az 1. pont szerinti számviteli elszámoláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.