6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása
Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
2. cikk / 6 Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
3. cikk / 6 Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása
Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
4. cikk / 6 Épületek aktiválásának időpontja
Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
5. cikk / 6 Lakásszövetkezet társaságiadó-kötelezettsége
Kérdés: A lakásszövetkezetnek bérbeadásból és a közös költségből van bevétele, amely nem éri el a 10 millió forintot. Vonatkozik-e rá az adómentesség, hogyan kell az adóját megállapítani, és a korábbi évek vesztesége elhatárolható volt-e?
6. cikk / 6 Cégautóadó: szja, áfa, tao
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
