5 talált cikk a bérbe adott ingatlan , könyv , kötelezettség , bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?