4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
2. cikk / 4 Székhelynek minősülő lakhely felújítása
Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?
3. cikk / 4 Használatbavételi díj elszámolása
Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
4. cikk / 4 Üzlethelyiség részbeni átengedése
Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?