6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Romániában levont forrásadó könyvelése
Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
2. cikk / 6 Óvadék euróban, bankszámlanyitás
Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?
3. cikk / 6 Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék
Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
4. cikk / 6 Árfolyamveszteség elhatárolása
Kérdés: Operatív lízinggel foglalkozó cég vagyunk. Az idei forintleértékelődésből adódóan óriási nem realizált árfolyamveszteséggel kalkulálunk a devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek átértékelése eredményeként. Lehetőség van-e ezen árfolyamveszteség elhatárolására vagy más módon történő kompenzálására (például a devizaalapú bérleti díjak nem realizált árfolyamnyereségének az elszámolásával)?
5. cikk / 6 Nyílt végű pénzügyi lízing számlázása
Kérdés: Nyílt végű, euróalapú pénzügyi lízing számlázásakor bérleti díj + áfa, és kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozást külön sorban tüntetik fel, a tőkére + áfára, valamint a kamatra. Hogyan könyveljük az árfolyamkülönbözet + áfa sort, lehet az a bérleti díj része, illetve a kamat része?
6. cikk / 6 Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása
Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
