Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...(T 448, 466 – K 454, T 454 – K 384),– az áfa nélkül felszámított kamatot (T 8722 – K 454).A Ptk. 423. §-a szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot (az adott esetben a személygépkocsit) időlegesen a bérlő használatába adni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...végűpénzügyi lízingről van szó, hanem egyszerűen csak bérletről. A kérdésben leírttartalmú szerződés nem lízingszerződés, hanem bérleti szerződés akkor is, hanem annak nevezik.Az Szt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a beszámolóban ésaz azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Ingatlanvásárlás részletre

Kérdés: Cégünk 2005 áprilisában megvásárolt egy lakóingatlant azzal a feltétellel, hogy a szerződés aláírásakor egymillió forintot fizetünk az eladónak, míg a fennmaradó részt 2008 áprilisáig. Tulajdonjogot csak a teljes vételár megfizetésével szerzünk. A birtokbavétel a szerződés aláírását követő 30. napon megtörtént, külön okiratban foglalt bérletidíj-fizetési kötelezettség mellett. A bérleti szerződés a teljes vételár kiegyenlítésével szűnik meg. Az eladó, illetve a bérbeadó magánszemély. Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...aktiválásnak nem feltétele az, hogy azingatlan tulajdonjoga a cég nevére bejegyzésre kerüljön. Ez esetben azonban nemértelmezhető a bérleti szerződés (önmagával köt a cég bérleti szerződést),illetve a bérletidíj-fizetés (ha mégis fizetnek, akkor az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 423-433. §-ai tartalmazzák a bérleti szerződéssel kapcsolatos jogi előírásokat. (A Ptk. külön nem foglalkozik a tartós bérleti szerződéssel, bár abból, hogy a bérletet határozatlan időre is lehet kötni, következik, hogy az előírások a tartós bérletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.