42 cikk rendezése:
1. cikk / 42 Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése
Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
2. cikk / 42 Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése
Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát – mint bérbeadó – hová kell könyvelnem?
3. cikk / 42 Utólagos vízszigetelési munkák épületen
Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon salétromos fal utólagos vízszigetelési munkáinak elvégzését rendelte meg (bruttó 1 millió Ft értékben). Az épület szerkezete korábban is rendelkezett vízszigeteléssel. Az elvégzett munkák felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek a számviteli törvény értelmező rendelkezése alapján?
4. cikk / 42 Bérelt lakás átalakítási költségeinek megtérítése
Kérdés: A kft. bérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A bérleti szerződés lakás bérletéről szól, amely lakást a bérbeadó saját költségén a bérbevevő igényei szerint átalakítja, de a bérbeadó költségeit a kft. megtéríti. A kft. az átalakítás idejére bérleti díjat nem fizet, csak az átalakítás befejezése után. Az átalakítás költségeinek bérbeadó részére való megtérítését hogyan lehet értelmezni? Beszámítás a bérleti díjba? Esetleg bérelt ingatlanon történt beruházás?
5. cikk / 42 Értéknövelő beruházás a bérleményben
Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?
6. cikk / 42 Előre fizetett bérleti díj kezelése, visszafizetése
Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés – a vis maior esetét kivéve – se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak – a szerződés konkrét rendelkezése alapján – minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?
7. cikk / 42 Átalakítás költségeinek megtérítése
Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú irodaházban irodák bérbeadásával foglalkozik. Egyik bérlőjével megállapodott arról, hogy a bérleményt (az irodát) átalakítja a bérlő kérésének megfelelően. Adott pénzügyi keretig az irodaátalakítás költségei a bérbeadót terhelik, a keret felett felmerült átalakítási költséget pedig a bérlő megtéríti a bérbeadó részére, amely összegről a bérbeadó irodakialakítás költsége jogcímen számlát állít ki. Az irodaátalakítás költségei a bérbeadó könyveiben az épület értékét növelő tételként (mint felújítás) kerülnek elszámolásra. Az átszámlázott irodakialakítás értékesítése nettó árbevételként kerül könyvelésre. Abérlő által megtérített rész bekerülési költsége elszámolható-e továbbszámlázott szolgáltatásként, vagy az átalakítás teljes költségét beruházásként kell elszámolni?
8. cikk / 42 Felújítás beszámítása a bérleti díjba
Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
9. cikk / 42 Bérlő felújítja az épületet
Kérdés: Társaságunk bérlő egy önkormányzati épületben. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak – magánszemélyek által bérelt – lakások is az épületben. Társaságunk vállalta az épület teljes homlokzata felújításának a pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
10. cikk / 42 Bérbe vett épületen végzett felújítás
Kérdés: A 2015-ben bérbe vett épületen 2016-ban felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő végzi az állagmegóvást, belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2019 augusztusában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. A felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
