Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiadó-alapot módosító tételek között kell számításba venni.Az adóellenőrzés megállapításainak következményeit: az adóbírságot, a késedelmi pótlékot, a társaságiadó-hiánnyal kapcsolatos önellenőrzési pótlékot a 2021. üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] ...kívül álló, véletlenül bekövetkező esemény, körülmény miatt semmisültek meg, akkor az önmagában véve nem alapozza meg a mulasztási bírság kiszabását, tekintve, hogy ekkor nem az adózó mulasztása vagy tevőleges magatartása áll a bizonylatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Önszámlázás következményei

Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a kétszeres számlázással a hivatkozott jogszabályok megsértése történik, az Art. 220. §-a alapján mulasztási bírság kiszabásának lehet helye. Amennyiben egy adóellenőrzés során nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a dupla bizonylatolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...a 2015. évi üzleti évről készített beszámoló elfogadását megelőzően megtörténik, akkor ennek további következményei (az adóbírság könyvelésén túlmenően) nincsenek. Ha viszont a felmerülés időszaka a 2014. év (vagy azt megelőző évek), akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Személygépkocsi vagy teherautó?

Kérdés: A furgon jellegű gépkocsit a beszerzéstől (2003-tól) személygépkocsiként kezeltük áfa szempontjából, 2009-től megfizettük utána a cégautóadót. Kétségeink ez évben merültek fel, amikortól a szervizszolgáltatás számláján az szerepelt, hogy az áfa 50 százaléka visszaigényelhető. Mi a teendő, ha rosszul állapítottuk meg a besorolást, és nem személyautó, hanem teherautó?
Részlet a válaszából: […] ...és nyilvánvalóan adóellenőrzés keretében ő fogja elvégezni, s valószínű, hogy az el nem végzett önellenőrzést mulasztási bírság kiszabásával szankcionálja. Ha egyáltalán nem végeznek önellenőrzést, hasonló következményekkel lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Evahiány a társasági adó hatálya alatt

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t számlaadás elmulasztása miatt megbírságolt az adóhatóság, emiatt visszakerült a társasági adó hatálya alá. Megállapítottak jelentős összegű evahiányt is. A határozat már a társasági adós időszakban készült el. Hova kell könyvelni a megállapított evahiányt, hogy szerepeljen a mérlegben, figyelembe véve, hogy a bevételi nyilvántartás időszakában nem kellett mérleget készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kellett készítenie.Ha az evaalanyiság megszűnéséig (az Szt. hatálya alá történő visszatérésig) nemrendezte a mulasztási bírságot, akkor azt (annak az összegét) a nyitómérlegbenaz adóhatósággal szembeni kötelezettségként kellett kimutatni. Ha ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Nyilatkozattétel végelszámolás után

Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és ajegyzőkönyvvezető aláírását.A magánszemély 200 ezer forintig terjedő mulasztásibírsággal sújtható, ha a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomástjogosulatlanul megtagadja [2003. évi XCII. törvény 48. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Áfaellenőrzés megállapításának könyvelése

Kérdés: 2009-ben az APEH áfaellenőrzést tartott 2007. III. negyedévi bevallással kapcsolatban. Romániába búzát exportáltunk. Papírjaink alapján nem számítottunk fel áfát, mivel Közösségen belüli értékesítés volt. Utólag az APEH megállapította, hogy ezt jogtalanul tettük, mivel a román társaság nem létezik. Ezért jogtalan volt az áfa nélküli számla kibocsátása. Az ügy bíróságra került, de nem nyertünk, így a határozat jogerőre emelkedett 2010-ben, a bírság, a késedelmi pótlék, az elmaradt áfa összegét is akkor utaltuk át. Kérdésem, a 2007. évet önellenőrizni kell? Vagy csak 2010-ben a háromoszlopos beszámoló miatt? Azt hogyan kell elkészíteni? Hogyan kell kontírozni?
Részlet a válaszából: […] ...belüli értékesítésnek, de feltételezzük, hogy ténylegesen voltértékesítés. Ez esetben az áfahiányként befizetett összeget, a bírságként,késedelmi pótlékként megállapított összeget 2010-ben kellett az egyébráfordítások között elszámolni (T 8632 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Szabálytalan prémiumkifizetés

Kérdés: Célszervezeti kft.-nk 85 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat. 1999-re a mérlegzárás előtti taggyűlés határozata alapján az ügyvezető tulajdonosok részére prémium elszámolásáról döntöttek, amit csak 2002-ben fizettek ki. A 2003-ban megtartott adóellenőrzés szabálytalannak tekintette az 1999-ben lekönyvelt prémiumot. Az adóellenőrzés a prémium összegét osztalékelőlegnek minősítette. Hogyan könyveljük az ellenőrzés megállapítását? 2002-ben osztalékelőleg fizetéséről nem határoztak, év végén a beszámolóba osztalékot nem állítottak be!
Részlet a válaszából: […] ...4821,= és a prémiumként elszámolt összegben osztalékelőleg: T 368 – K 471.2003-ban könyvelendő az adóellenőrzés által megállapított bírság, büntetés, késedelmi pótlék is.A 2003. évi beszámoló elkészítése során meg kell vizsgálni, hogy az Szt. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...fel. Amiben eltérés van, az a következmény. Önellenőrzés esetén általában önellenőrzési pótlékot, adóellenőrzés esetén adóbírságot, késedelmi pótlékot, esetleg mulasztási bírságot kell megállapítani és könyvelni az önellenőrzéssel egyidejűleg, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.