Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetésével a lízingbevevő a személygépkocsi tulajdonjogát is megszerzi. Az 1,4 millió forint áfájával tehát a személygépkocsi bekerülési értékét kell növelni: T 142 – K 384. (Ha a lízingszerződésben maradványértéket nem kötnek ki, csak arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Műemlék épület felújítása

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú műemlék épület kezelését, üzemeltetését végzi. Az ingatlanon felújítást kívánunk végrehajtani. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni vagy sem, tekintettel arra, hogy az épület műemlék?
Részlet a válaszából: […] ...(például a bérleti jogviszonymegszűnésekor sem) "vásárolja meg", akkor a társaságnak a várható hasznosélettartam alatt a felújítás bekerülési értékét terv szerinti értékcsökkenésileírás elszámolásával le kell írnia, a bérleti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Bérleti jog leírása

Kérdés: Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...maradványértéket a várható -továbbértékesítéskori – eladási ár határozza meg. Ez esetben a várhatómaradványértékkel csökkentett bekerülési értéket kell a hasznos élettartam éveialatt terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolni. Ha a bérleti jogot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...akkor – amennyiben a vételár meghatározása során azt figyelembe vették – annak a még le nem írt összegével növelni kell a vételkor a bekerülési értéket (el kell számolni beruházásként). Amennyiben a vételár meghatározása során azt nem vették figyelembe, akkor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] ...a korábban megfizetett bérleti jogot. Ebből pedig az következik, hogy a bt.-nél a bérleti jog még le nem írt összegével az ingatlan bekerülési értékét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.