Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
Részlet a válaszából: […] ...Emiatt a kérdező társaságnál véletlenül sem szabad beruházásként jelenteni a szóban forgó gépek értéknövelő munkálatainak bekerülési értékét. Így a statisztikai hivatal hiányra vonatkozó észrevétele megalapozatlan.Az Szt. 26. §-ának (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Devizás pénzeszközök árfolyam-különbözete

Kérdés: Ügyfelünk a devizás pénzeszközöknél mind a beszerzést, mind a felhasználást az adott napi MNB-árfolyamon könyveli (ez a választott árfolyam). Év végén a devizaszámla átértékelésre kerül az év végi árfolyamnak megfelelően, ekkor számolja el az árfolyam-differenciát. Helyesen jár el a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...az év végén), amelyet esetenként (például a beruházáshozkapcsolódóan) nem az eredményt módosító tételként kell elszámolni, hanem abekerülési értéket módosító tételként. (Ha a valutát, a devizát értékesítik,akkor az árfolyam-különbözet tételesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Devizaszámla vezetése

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] Reméljük, a kérdést nem könyvelő tette fel. A különmegfogalmazott kérdések a számviteli előírások ismeretének hiányára utalnak. Az Szt. 60. §-a szabályozza a külföldi pénzértékre szólóeszközök és kötelezettségek devizaértékének forintra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartás (könyv) szerinti devizaárfolyam: az Szt. 62. §-a (4) bekezdése szerint a devizakészlet, illetve a valutakészlet bekerülési értéke meghatározásakor alkalmazott választott árfolyam, ami lehet beszerzési árfolyam, átlagos (súlyozott)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját boltban vásárolt és saját előállítású termék értékesítése

Kérdés: Saját boltunkban vásárolt és saját előállítású terméket egyaránt értékesítünk, mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Hogyan kell könyvelni, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyvelünk, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] ...255,= közvetlen önköltségen: T 255 – K 791, illetve T 597 – K 581; a vásárolt áruk készletre vétele= eladási áron: T 264 – K 265,= bekerülési értéke: T 265 – K 454; az értékesített saját előállítású termékek= eladási áron: T 791 – K 254, illetve T 581 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Tenyészállatok átsorolása

Kérdés: Hogyan könyveljük a tenyészállatok 2001. január 1-jei átsorolását? Az átsoroláskor, vagy az átsorolás után kell elszámolni a tenyészállatkénti tartás időtartamával arányos értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...az új Szt. 52. § (1)-(2) bekezdésében megfogalmazott szabály: a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket (jelen esetben az átsoroláskor a 151. Tenyészállatok számlára könyvelt összeget) azokra az évekre kell felosztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.