7 talált cikk a csomagolás , GYED , bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?

Kérdés:

Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó társaság almozásra tarlóról szalmát vásárol. A telephelyre szállítás saját gépjárművel, saját alkalmazottal történik. A beszállítást megelőzően gépet bérel a bálázáshoz, amit szintén saját alkalmazottak végeznek. A bálázógép üzemeltetéséhez az üzemanyagot saját kútjából tankolja. Az alomról a cég folyamatos készletnyilvántartást vezet. A bálázási költségeket, különösen a személyi jellegű költségeket hogyan kell elszámolni? Az alomszalma más esetben bálázottan vásárolva, anyagként kerül kimutatásra, és a raktárba történő beszállításra kifizetett idegen fuvarköltség a bekerülési érték részét képezi. Így saját termelésű készletté válik, vagy a költségek egyszerűen a felmerüléskor elszámolandók?

Kérdés: Holland cég magyar leányvállalata vagyunk, a holland cégközpontból a magyar saját termelésű készletekre terhelik az ottani irodából azon dolgozók költségeinek egy részét, akik a magyar készletekkel (is) foglalkoznak (tervezés, árkalkuláció, elemzés, labor, minőség-ellenőrzés stb.), eléggé jelentős összeg. Növelhetjük-e ezen költségekkel a készleteink értékét? Ha igen, milyen módon és milyen feltételekkel?

Kérdés: Növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó kft. kiszerelőüzemet létesít. A nagy tételben (tartályban) megvásárolt növényvédő szert gépsoron átcsomagolja, és kisebb szerelésben továbbértékesíti a nagy- és kiskereskedelmi egységeiben. A csomagoláshoz kupakot, flakont, címkét, fóliát vásárol. A beszerzett növényvédő szer árubeszerzésnek vagy anyagköltségnek minősül? A felhasznált csomagolóanyagot hogyan könyveljük? A kiszerelt terméket saját termelésű készletként kell nyilvántartani és könyvelni? A kiszerelt termék bekerülési értékét hogyan határozzuk meg?

Kérdés: A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.

Kérdés: Cégünk háztartási tüzeléstechnikai készülékeket (tűzhely, kályha, kazán) gyárt. Minden készüléket a gyártási folyamat végén külön-külön becsomagolunk. A műszaki norma is tartalmazza a csomagoláshoz szükséges anyagot. Elszámolható-e a csomagolási költség a közvetlen önköltségben?