Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...tőke 20 százalékát;– térítés nélkül nyújtott szolgáltatások esetében, ha az üzleti éven belül nyújtott szolgáltatások együttes bekerülési értéke meghaladja az anyagjellegű ráfordítások év végi értékének 20 százalékát;– térítés nélkül igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.
Részlet a válaszából: […] ...– az üzletrészt vevő magánszemély az üzletrészéért annak a piaci értékénél többet fizetett az eladónak. Így az üzletrész bekerülési értéke magasabb, mint a társaság saját tőkéjéből az üzletrészre jutó hányad. A vevő a vételártöbblet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...után akkor kell személyi jövedelemadót, egészségügyihozzájárulást fizetni, ha annak összege meghaladja a társaságban voltrészesedés bekerülési értékét. (Nem attól függ, hogy az a jegyzett tőkétmeghaladja-e vagy sem!)A válaszunk nem teljes körű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Üzletrész eladási ára

Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)
Részlet a válaszából: […] ...a kettő közötti különbözet "fedezheti" a saját tőke hiányát, és biztosítja vagy biztosíthatja az üzletrész-befektetés háromszoros bekerülési értékének megtérülését. Ennek megítélésénél azonban számításba kell venni azt is, hogy a kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.