10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Mikor anyagköltség a szállítási költség?
Kérdés: A sertésvágóhíd az élősertés-beszerzések esetén kifizeti a termelőtől a vágóhídig felmerült szállítási költséget, aminek több formája létezik. Az egyik eset, amikor a termelő rendelkezik az élő állat szállításához szükséges speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a termelő által kiállított számla tartalmazza az élő sertés beszerzési árát és a fizetendő fuvarköltséget. A másik eset, amikor az értékesítő nem rendelkezik az élő sertés szállításához a megfelelő speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a vágóhíd rendeli meg a fuvareszközt, és kifizeti a fuvarozó által számlázott fuvarköltséget. Előfordul, hogy egy számla több fuvart tartalmaz rendszámonként. A sertésszállítást ENAR szállítólevél kíséri, amely tartalmazza az előírt részletezettséget. A rendszám alapján az egyes élősertés-szállítmányokhoz a kapcsolódó fuvarköltség egyértelműen hozzárendelhető. Anyagköltségnek minősül-e a helyi iparűzési adó szempontjából a fuvarköltség az alábbi esetekben?
- A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
- Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
- Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?
- A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
- Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
- Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?
2. cikk / 10 Úton lévő készletek nyilvántartása
Kérdés: Hogyan kell könyvelni és nyilvántartani az úton lévő készletet?
3. cikk / 10 Nem számlázott termékbeszerzés
Kérdés: Év közben szállítójegy alapján bevételeztük a termékeket. Év végén hogyan kell ezeket kezelni? Számla nincs róla, így az analitika és a könyvelés eltér!
4. cikk / 10 Magyar termék értékesítése svájci fióktelepen keresztül
Kérdés: Tisztítószerek gyártásával foglalkozó magyar cég a Magyarországon gyártott tisztítószereket fióktelepére, Svájcba kívánja kiszállítani és ott értékesíteni. Pénzügyi rendezés nem lesz. Magyarországon ez termékértékesítésnek minősül, és mint export szerepel az áfabevallásban, vagy mint vagyonmozgás az áfában nem is szerepel? Kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő a szállítólevél? A könyvekben a készletmozgást kell szerepeltetni önköltségi áron? Vámoltatásra szükség van?
5. cikk / 10 Termékdíj a számlán
Kérdés: Cégünk műanyag élelmiszer-csomagoló anyagokat gyárt és forgalmaz. A számláinkon külön soron feltüntetjük a termékdíj adatait, megjegyzésben pedig azt, hogy a bruttó árból mennyi a termékdíj összege. Egyik vevőnk nem hajlandó befogadni a számláinkat, azzal az indokkal, hogy a termékdíj megfizetése és bevallása a gyártót terheli. Cégünk eleget tesz ezen kötelezettségének. A teljesítésről szállítólevéllel rendelkezünk, amelyet a teljesítéskor a vevő aláírt, a számlát viszont nem fogadja be. Az árat a termékdíjjal csökkentettük, ő a termékdíjat nem hajlandó kifizetni. Mit tegyünk a visszaküldött számával? A leírt indokkal egyáltalán megkifogásolható-e számla?
6. cikk / 10 Anyamag átadásának számlázása
Kérdés: Társaságunk termeltetési szerződést kötött vetőmag előállítására. A termeléshez szükséges anyamagot a termeltető bocsátotta rendelkezésünkre szállítólevéllel történő átadással, de azt nem számlázta le. Társaságunk a termeltető részére átadott vetőmagról számlát állított ki, amelyet a termeltető nem fogadott el, mivel a számlán nem tüntettük fel az általa átadott anyag mennyiségét és értékét negatív előjellel. Helyesen jártunk el, hogy nem helyeztük levonásba az anyagot, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy a termeltető az anyamag átadásáról számlát állítson ki?
7. cikk / 10 Úton lévő készletek elszámolása
Kérdés: Kérem, ismertessék az úton lévő készletek helyes könyvelésének módját, mind a szállító, mind a vevő oldaláról! Az áru elindítása, átvétele, a számla időben eltér egymástól.
8. cikk / 10 Garanciális javítások költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?
9. cikk / 10 Termékben adott engedmény
Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?
10. cikk / 10 Készletek, készletváltozások bizonylatolása
Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató kft. saját varrodát üzemeltet. Milyen mélységben, hogyan kell az anyag, a készáru mozgását bizonylatolni? Közvetlen önköltség-elszámolásnál szükséges-e az áruféleségenkénti elszámolás?