Ideiglenes iparűzési adó

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 35. §-ának (1) bekezdése értelmében építőipari tevékenységnek nem székhely vagy nem telephely szerinti településen való végzése ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettséget von maga után, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Osztrák cég magyar munkavállalója

Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban, ésb) a térítést nem a munkaadónak a másik államban levőtelephelye vagy állandó berendezése viseli ésc) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó adózásiévben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Vízadagoló berendezéssel természetbeni juttatás

Kérdés: A kft. bérel egy vízadagoló berendezést, 5 fokos hideg víz és 90-95 fokos forró víz (kávé, tea és instant italok) készítéséhez. A munkáltató ezt valamennyi munkavállalója (5 fő) részére biztosítja. A szállító leszámláz 1 hónapra 19 liter vizet, ballonbetéti díjat, műanyag poharat, összesen 8321 Ft+áfáért. Mi a helyes elszámolás, a bérleti díj egyéb szolgáltatás, a víz természetbeni juttatás vagy adóköteles jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatás értéke magában foglalja a víz, aballonbetéti díj, a műanyag poharak költségén túlmenően a vízadagoló berendezésértékcsökkenési leírását is, és azt együttes összegükben a személyi jellegűegyéb kifizetések között kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...nem bír illetőséggel a másik államban, ésc) a térítést nem az azt fizető személynek a másik államban lévő telephelye vagy állandó berendezése viseli." Ha mindhárom feltétel egyidejűleg teljesül, akkor a német magánszemélyek magyarországi munkavégzésért kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.