Közvetített szolgáltatás – iparűzési adó

Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatások értékének értelmezésével már többször foglalkoztunk e lap hasábjain. Összefoglalóan az rögzíthető, hogy e nettó árbevétel-csökkentő tétel – amelyet a Htv. 52. §-ának 40. pontja definiál – több fogalmi elemet is magában foglal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Magántulajdonban lévő ingatlan felújítása

Kérdés: A betéti társaság a bt.-tagok magántulajdonában lévő ingatlanban (épületben) működik. Az épület egészén tetőfelújítás történt, valamint a vizesblokkokat is felújították. A számlák a bt. nevére szólnak. A társaság az épület kb. 30%-át használja. Ilyen arányban – mint karbantartás – számolható el a bt. költségei között, vagy felújításként aktiválható?
Részlet a válaszából: […] ...cseréjeAz Szt. előírása alapján épületfelújításként kell elszámolni az épület vízellátását biztosító vezetékek és berendezéseinek együttes teljes cseréjét a pincétől a padlásig. Hasonlóan minősítendő a szennyvízelvezetés vezetékeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Magánszemély fürdőszobájának felújítása

Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...lakás 50 százalékának a használatára, amely egyértelműen tartalmazza, hogy a lakás belső "felújítása" (karbantartása, a berendezési tárgyak cseréje) a bérbe adó kft. feladata, továbbá a rendszeresen fizetendő bérleti díjat ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...adózásnélkül -, a következő évre átvihető, és azt – célszerűen – a társasház közöstulajdonba tartozó épületrészek, épületberendezések felújítására indokoltfordítani, pénzeszközeit pedig elkülönítetten – a felújítási alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.