17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
2. cikk / 17 Vízvezetékcsere, villanybojler szerelése
Kérdés: Cégünk irodaépületében kicserélték a vízvezeték 90%-át, illetve 20 darab villanybojlert szereltek fel a meleg víz előállítására. Korábban gázzal melegítették a vizet. Ezt felújításként vagy karbantartásként kell könyvelni?
3. cikk / 17 Önálló tárgyi eszköz vagy felújítás?
Kérdés: A szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég 2020-ban kezdett el egy felújítást (kapott rá támogatást is). Van néhány eszköz, amiről nem tudom eldönteni, hogy önálló tárgyi eszközként kezeljem, vagy felújításra könyveljem. A felújítás csak 2021-ben fejeződik be. 2021-ben lesz a felújítás az ingatlanra aktiválva. Van, amit már könyveltem a 161-re, de felmerült bennem, hogy áttegyem a 162-re. Pl. a klíma (mert az leszerelhető és átvihető másik ingatlanra) önálló tárgyi eszköz? Beépíthető sütő, főzőlap, ezt is a 161-re tettem, ez is könnyen kiszerelhető, tűzjelző, szén-monoxid-jelző, csaptelep, mosdókagyló, ezt inkább 162-re raknám, pl. a zuhanykabin. Egyébként az ingatlant még 2015-ben vették, a mostani piaci értéke sokkal magasabb, mint a könyv szerinti értéke, tehát annál jobb, minél nagyobb összeget aktiválunk rá. Jól gondolom, hogy a támogatás teljes összegét el kell határolnom, és majd 2021-ben kell feloldanom az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően? Csak azt nem tudom, hogy milyen összeget kell majd figyelembe vennem, hiszen az ingatlannak eddig is volt bekerülési értéke, amire értékcsökkenést számoltam el. Meg kell majd néznem, hogy mekkora a ráaktivált részre eső értékcsökkenés?
4. cikk / 17 Felújítás-karbantartás elhatárolása
Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy a lapos tető szigetelése, a meglévő utakra koptatóréteg felvitele, gépeken, berendezéseken (darukon) a vezetékek cseréje, a darupálya felújítása, alkatrészek cseréje, csarnoki ikerfújó szellőztető rendszeren végzett munkák, kerítések, korlátok megépítése, cseréje, az épületen lévő kapuk cseréje karbantartás vagy felújítás?
5. cikk / 17 Bérbe adandó terület átalakítása
Kérdés: Iroda-bérbeadással foglalkozó cég a bérlő igényeinek megfelelően átalakítja a bérbe adandó területet. Az átalakítás költségei egy részének fedezetére a bérbevevő, erről szóló számla alapján, bérleménykiépítési hozzájárulást fizet. Hogyan kell elszámolni ezt a hozzájárulást? Csökkenthető ezzel az aktiválandó átalakítási költségek összege?
6. cikk / 17 Irodaépületen végzett munkák minősítése
Kérdés: Társaságunk a saját tulajdonában lévő irodaépületen az alábbi munkákat végezte: valamennyi ablak, ajtó cseréje (fáról hőszigetelt műanyagra), a központi fűtés teljes cseréje (csövek, radiátorok, kazán), villanyvezetékek kicserélése, álmennyezet felszerelése, irodák hidegburkolása parketta helyett. A mosdóknál teljes vízvezetékcsere, csempézés, hidegburkolat. A felsoroltak közül melyek növelik az épület értékét, melyek azok, amelyeket nem kell külön az épületre aktiválni? Az épület alapterülete, funkciója nem változott.
7. cikk / 17 Napkollektor értékcsökkenése
Kérdés: Cégünk napkollektort telepített pályázati forrásból. A pályázati elszámolás szerint a 123. főkönyvi számlán kell elszámolni. Az épület közepes élettartamú, így 3% értékcsökkenéssel kell számolni? Az üzembe helyezéshez fizetni kellett a szolgáltatónak CSD KIF csatlakozási díjat, amely ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog. Ennek az értékcsökkenése osztja az épület értékcsökkenését?
8. cikk / 17 Miniszteri rendelet szerinti támogatás
Kérdés: Társaságunk a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A kapott támogatás összegét a folyósítás után a tőketartalékba kell helyezni, majd a lekötött tartalékba átvezetni, vagy más módon kell könyvelni?
9. cikk / 17 Napkollektorok minősítése
Kérdés: Szélerőművek (szélkerekek) és napkollektorok építésével foglalkozunk. Ezek a létesítmények ingatlannak minősülnek? Vagy a napkollektorok esetében ingatlanra aktiválandó eszköznek? Például az iskola fűtése, melegvíz-ellátása napkollektorokról történik, amit a tetőn helyezünk el. Része-e az ingatlannak?
10. cikk / 17 Társasházi fűtéskorszerűsítés elszámolása
Kérdés: Ha egy társasház fűtéskorszerűsítést hajt végre, amelynek az értéke 20 millió forint, akkor ez hogyan jelenik meg a könyvelésben? Az egész épület fűtési rendszerének korszerűsítéséről van szó. Ez beruházás? Az épületben kb. 100 lakás van, amelyben radiátorcsere volt, és ehhez kapcsolódó anyagköltség és munkadíj. A kivitelező egyösszegű számlát adott, fűtéskorszerűsítés megnevezéssel. Ezt mint tárgyi eszközt veszem nyilvántartásba? Ha igen, hány százalékos értékcsökkenési leírást alkalmazok?
