6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Egyéni cég alapítása – egyéni vállalkozó eszközei
Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?
2. cikk / 6 Egyéni vállalkozáshoz használt tárgyi eszköz
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?
3. cikk / 6 Közművesítés társasági pénzből
Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
4. cikk / 6 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
5. cikk / 6 A számviteli törvény változásai
Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
6. cikk / 6 Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása
Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
