K+F-kedvezmények

Kérdés: Ügyfelem több, támogatott kutatási és fejlesztési projektet valósított meg az elmúlt időszakban. Ezek között volt a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 zöld ipari innovációs program és a GINOP-2.1.-15 szám alatt a Vállalatok K+F+I-tevékenységének támogatására kiírt program keretében megvalósult beruházás egyaránt. A pályázati kiírások felépítése olyan, hogy az annak keretében megvalósítandó beruházás tételsorai közül külön nevesíti azon tételeket, melyek – összhangban az Európai Bizottság 651/2014/EU Bizottsági rendelet vonatkozó fejezeteinek rendelkezéseivel – K+F-projekttámogatásnak minősülnek. A társasági adóról szóló törvény 7. §-a és 22/B. §-ai adóalap- és adókedvezményeket társítanak az "alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztést megvalósító beruházáshoz kapcsolódóan". Adóalap-csökkentés esetén a támogatással csökkentett beruházási értéket, míg adókedvezmény esetén a beruházás összegét tekinti a jogalkotó a kedvezmény alapjának. A helyi iparűzési adóról szóló törvény 39. § (1) bekezdésének d) pontja szintén (az 52. § 25. pontja alapján, összhangban a Tao-tv. fent hivatkozott rendelkezéseivel) adóalap-csökkentő tételként veszi figyelembe. Kérdésem a következő: amennyiben a támogatási szerződésben a támogatással megvalósuló projektek egyes költségvetési sorait a támogatási szerződés kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásnak minősíti, abban az esetben az adóhatóságnak is kötelessége a fent részletezett kedvezmények érvényesítését maradéktalanul elfogadni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy a teljes projekt K+F vagy csak egy része, illetve hogy csak annyi támogatást kapott a cég, amennyit a szerződés a 651-es rendelettel összhangban lévő K+F-támogatásnak minősít. Ha így van (azaz ha a teljes projekt K+F, és az összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. a sportcélú ingatlanra irányuló, építési engedélyhez kötött tárgyieszköz-beruházás, felújítás esetén a támogatási igazolás kiállításának feltételeként fogalmazza meg – többek között – a következőket:A támogatás igénybevételére jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni;– a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezésére stb.Sokszor leírtuk, hogy az ingatlan a tárgyi eszközök egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

De minimis támogatás

Kérdés: A Tao-tv. 2006-tól lehetőséget ad – egyéb feltételek teljesülése esetén – 5 M Ft adóalapig 16% helyett 10% adókulcs alkalmazására. Ez az adókedvezmény "de minimis" támogatásnak minősül. A 69/2001 EK rendelet alapján nem érvényesíthető "de minimis" kedvezmény a szállítási és a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági jellegű termékek előállításával, feldolgozásával, kereskedelmével kapcsolatos tevékenységhez. Mely vállalkozások kerültek kizárásra e támogatási formából? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1587 Fűszer-, ételízesítő-gyártás. Valamennyi termék gyártásához azonban az EK Szerződés I. melléklete által nevesített 7. Árucsoportba tartozó zöldségféléket használ (dolgoz) fel. Önmagában ez eredményezi-e a de minimis körből való kizárást? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, de tevékenységi körében szerepel az 1581 Kenyér-, pékáru-gyártás. Ez a 19. Árucsoport gyártását jelenti, melyet a melléklet nem tartalmaz. Fel van sorolva azonban a mellékletben a 11. Árucsoport. Ezen termékkör felhasználásra kerül a sütőipari termékek gyártásánál. Ez a tény önmagában kizáró oknak minősül-e? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1533 Zöldségfeldolgozás. A bevétel több mint 50%-a ebből a tevékenységből származik. Az előállított termékek a 20. Árucsoportba tartoznak. De minimis támogatást igénybe vehet-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásnál nem ilyen szigorú a szabály.Például a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerintiadóalap-kedvezmény csak olyan beruházásra nem érvényesíthető, amelynek céljaolyan mezőgazdasági termék-előállítás, feldolgozás, forgalmazás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Adókedvezmények együttes igénybevétele

Kérdés: A társaság 2001-ben a Tao-tv. 22. §-ának a) pontja alapján 6 százalék adókedvezményt érvényesített. Jogosult-e ugyanezen beruházás után a Tao-tv. 21. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint adókedvezményt igénybe venni 2002-ben, az egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Tao-tv. tételesen nem rendelkezik arról, hogy e két adókedvezmény közül valamelyiknek az igénybevétele kizárja a másik érvényesítését. Ugyanakkor vizsgálandó, hogy a Tao-tv. alapelve [1. § (3) bekezdése] nem zárja-e ki a két kedvezmény együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Beruházási adókedvezmény

Kérdés: Cégünk 3 milliárdos beruházást hajtott végre, mely alapján társaságiadó-kedvezményt vesz igénybe. Mit jelent az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett 10 éves adókorlát, valamint mi történik az alábbi esetekben: a gazdasági életben végbemenő gyors műszaki, technológiai fejlődés miatt a piacon korszerűbb gépek jelennek meg, és a kft. nem akar lemondani a korszerűsítésről, az üzemeltetés során egyes tárgyi eszközök tönkremehetnek, amelyek cseréje nélkülözhetetlen, a gyártott termékek korszerűsége változik, az új termék gyártása új szerszámok, tárgyi eszközök üzembe helyezésével valósítható meg, miközben a régieket selejtezni kell.
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (7) bekezdése szerinti az adókedvezmény igénybevételének feltétele – többek között – termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezése. A termék-előállítást szolgáló beruházás a Tao-tv. 4. §-ának 9/d) pontja szerint az az épület-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezni a Szt.-ben nevesített egyéb szervezetek beszámolókészítéséről szóló kormányrendelet is a végrehajtói irodára vonatkozóan.Beruházási adókedvezményhez kapcsolódó új adóhatósági bejelentési kötelezettségUgyancsak a Ptjm.-ben módosuló Art. 96/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.