9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Pályázatírás költségeinek elszámolása
Kérdés: A társaság a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjat is kikötöttek, a pályázatírási díjon felül. (A szerződés pályázatírásról és sikerdíj megállapításáról szól.) A pályázat gépek beszerzéséhez kapcsolódik. A sikerdíj a tárgyi eszközök aktiválandó költségei között elszámolható?
2. cikk / 9 Fejlesztést és költséget ellentételező támogatás
Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?
3. cikk / 9 Támogatott beruházás értékcsökkenése egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében támogatást kapott beruházásra. A beruházás 3 500 000 forint értékben megvalósult. A kapott támogatás 1 575 000 forint. A támogatás összegével szemben egy összegben számolhatok el értékcsökkenést? Ha igen, mikor? (A támogatást utólag fogja megkapni, az aktiválás viszont februárban megtörtént.) Ha egy összegben elszámolhatom a támogatás összegével megegyező értékcsökkenést, attól függetlenül erre az évre számolhatok el időarányos értékcsökkenést a fennmaradó részből? A kapott támogatás de minimis támogatásnak minősül?
4. cikk / 9 Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása
Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellenőre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
5. cikk / 9 Pályázathoz kapcsolódó költségek elszámolása
Kérdés: A Számviteli Levelek 197. számában a 4113. kérdésre, illetve a 235. számában a 4871. kérdésre adott válasz ellentmond egymásnak a pályázati díj aktiválása kérdésében. A helyes megítélés érdekében a kérdés: A társaság a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 5 százaléka, de a megítélt támogatástól függetlenül, legalább 300 000 Ft. A számlára "pályázati tanácsadás szerződés szerint" szöveg került megnevezésként. (A szerződés pályázatírásról és sikerdíj megállapításáról szól.) A pályázatíró a pályázatban megjelölt gépek beszerzésében nem vett részt. Helyesen gondolom-e, hogy a sikerdíjat a tárgyi eszköz aktiválandó költségei között kell elszámolni?
6. cikk / 9 Erdő újratelepítése költségeinek elhatárolása
Kérdés: Úgy tudom, hogy új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után. A Számviteli Levelek 226. számában a 4689. kérdésre adott válaszban pedig azt olvasom, hogy az újratelepítés egyszer felmerülő közvetlen költségére indokolt az Szt. 41. §-ában (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni. Akkor most beruházás vagy költség és céltartalékképzés? Vagy csak rosszul értelmezek valamit?
7. cikk / 9 Aktiválni vagy nem aktiválni?
Kérdés: Megnyertünk egy pályázatot, amelynek keretében 2009-ben cégünk elvégezte az ISO 14001:2004 környezetközpontú irányítási rendszer kialakítását és auditálását összesen 1650 E Ft értékben. Ez a rendszer – véleményünk szerint – a bevezetést követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan nem térül meg. Ezért nem került aktiválásra az alapítás-átszervezés értékeként, hanem igénybe vett szolgáltatás költségeként. Van, aki szerint aktiválni kellett volna. Kérem segítségüket a döntésben!
8. cikk / 9 Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása
Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
9. cikk / 9 Selejtezés, káresemények elszámolása
Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?