Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...A lízingbeadónak piaci értéken számláznia kell a lízingtárgyat (áfa nélkül). A lízingbevevő a számlázott értéket beszerzésként (beruházásként) számolja el: T 161 – K 448. Előfordulhat, hogy a lízingtárgyat (például gépet) a használatbavétel előtt alapozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...részlet, első lízingdíj térhet el ettől!)A pénzügyi lízingszerződés alapján tárgyieszköz-beszerzés történik, amelyet először beruházásként kell elszámolni, a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, majd terv szerinti értékcsökkenési leírást kell –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján halasztott ráfordításkéntelszámolható a külföldi pénzértékre szóló, beruházással megvalósuló tárgyieszközhöz kapcsolódó tartozások (kötelezettségek) esetében a tárgyévben, amérleg-fordulónapi értékelésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Fejlesztési tartalék lízing esetében

Kérdés: Van olyan adóhatósági vélemény, hogy a részletre, pénzügyi lízingként vett, de eszközként a vevő könyveiben kimutatott tárgyi eszközre a fejlesztési tartalék nem számolható el. Kérdés, hogy helytálló-e ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi lízing, valamint a beruházás számviteli törvénybenmeghatározott fogalma alapján a pénzügyi lízing útján történőtárgyieszköz-beszerzés is beruházás, amely eszközben nyújtott hitellel valósulmeg. Ebből következően a pénzügyi lízing útján beszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.