Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés:

A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.

Részlet a válaszából: […] ...átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Ptk. szerinti beszámítással ki nem egyenlítették, egyéb, illetve halasztott bevételként el nem számolták. Ez azt jelenti, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell említeni, hogy ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, és a forintra történő átszámításhoz az adózó úgy dönt, hogy az Áfa-tv. 80. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan közzétett árfolyamát választja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Részlet a válaszából: […] ...teljes összeg áfája (27.000 euró) 8.640.000 Ft: T 318 – K 4672.A számlázott értéket csökkenti az előlegként kapott összeg. Az előleg beszámításának könyvelése:– az előleg teljes összegében (50.800 euró) a bekerülési euróárfolyamon 15.240.000 Ft: T 453 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel

Kérdés:

Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Részlet a válaszából: […] ...származó – követelését a Ptk. vonatkozó előírása alapján beszámíthatja. (Ugyanígy a beruházási szállítónál is megtörténhet a beszámítás!)Milyen értéken? A forintban kimutatott, euróban fizetendő követelés értékesítéséről készülő adásvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kompenzálás eurós számlák között

Kérdés: Külföldi vevőnknek eddig forintban számláztunk, ők is forintban számláztak. Később áttértünk – ők is – az euróban történő számlázásra. Kiegyenlítés kompenzálással, utalással. Eurós számlák kerülnek kompenzálásra, a kompenzálás eredménye nulla, utalás nem történik. Milyen árfolyamon kell a vevői, illetve szállítói számlákat könyvelni? Ha például a vevő utal különbözetként eurót, akkor milyen árfolyamon kompenzálunk? A forintban nyilvántartott szállítói kötelezettségünket kompenzáljuk euróban nyilvántartott vevő­követelésünkkel. A kompenzálás eredménye lehet nulla, vagy a vevő utal nekünk?
Részlet a válaszából: […] ...által választott – euróárfolyamon átszámított összegben kell meghatározni, függetlenül attól, hogy a tételeket átutalással vagy beszámítással egyenlítik ki. A beszámítás esetén az árfolyam nem változik!A Ptk. szerinti beszámítás (és nem kompenzálás) esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...a napidíj forintban: T 551 – K 4799,– a dolgozóval szembeni tartozás rendezése, ha az forintban merült fel: T 4799 – K 384 (illetve beszámítás esetén: T 4799 – K 3641),– a dolgozóval szembeni devizatartozás rendezése devizában: T 4799 – K 3861 (a 4799....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség beszámítása

Kérdés: Külföldi partnerünkkel azonos értékű tartozásunk és követelésünk van, amelyet szeretnénk pénzmozgás nélkül rendezni. Milyen dátum szerinti árfolyamon kell a teljesítést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a devizakötelezettséget a mérlegfordulónapon át kellett értékelni).A külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség a beszámításkor csökkenni fog, a devizacsökkenést pedig a könyv szerinti devizaárfolyamon (a könyv szerinti értéken) kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...devizában adott előleget a külföldi szállító által teljesített áruszállítás, szolgáltatás számlázott értékébe beszámítják, a beszámítás a devizaelőleg könyv szerinti árfolyamán történik (T 454 – K 35). Mivel a szállítóval szembeni devizakötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...az sem, amikor az exportot később importtermékkel egyenlítik ki vagy fordítva, azaz a külföldi követelésbe, kötelezettségbe történő beszámítás, a kompenzáció nem barterügylet.A számvitel szerinti barterügylet keretében a belföldi által szállított termék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyamon kell a Vevők számlára átvezetni, majd a Vevők számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet (a beszámított devizaalapú előleg beszámításkori választott árfolyamon számított és könyv szerinti árfolyamon számított értékének különbözetét), továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
1
2