Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...időszak utolsó üzleti évéről (ez lehet 2021. január 1. és 31. közötti időszak is), a végelszámolás üzleti évét lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni, majd a jóváhagyásra jogosult legfőbb szerv elé terjeszteni.A végelszámolást lezáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Számlázás beolvadás után

Kérdés:

Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Részlet a válaszából: […] ...türelmi időnek), hogy a beolvadás időpontját megelőző teljesítésekről a számlákat a beolvadó társaság tevékenységét lezáró beszámoló elkészítését megelőzően elkészítsék, a vevőnek, a megrendelőnek elküldjék, velük elfogadtassák, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszából: […] ...alapján az Szt. előírását a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles megtartani.Az MRP keretében létrejött szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Korm. rendelet 48-50. §-ai tartalmazzák. A 49. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Számviteli kormányrendeletek módosítása

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
Részlet a válaszából: […] ...igényelték, elsősorban a pénzügyi vállalkozások vonatkozásában.A módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bíróság előtt megtámadott II. fokú határozat

Kérdés: Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen!Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(kat) állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a juttatás adóévében az eredményre a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően azzal igazol. Ez az előírás nyilvánvaló, hogy nem vonatkozik a külföldi cégtulajdonosra, tagra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Tanulmányi szerződés felbontása

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően, egyéb bevételként nem az öt év alattmegfizetendő teljes összeget kellett 2005-ben elszámolni, csak a 2005. évibeszámoló mérlegkészítése időpontjáig ténylegesen meg is fizetett összeget. (Ateljes összeget csak akkor kell egy összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Bíróság által korábban megítélt követelés

Kérdés: Mi a teendő a bíróság által évekkel ezelőtt megítélt, de azóta sem rendezett követelésekkel? Visszamenőlegesen is hatályos a rendelkezés? Amikor azt a bíróság megítélte, akkor a peresített követelést a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kellett kimutatni.
Részlet a válaszából: […] ...jogerősen megítélt követeléseket is. Ez az előírás 2005.január 1-jétől hatályos, bár a 2004. évi üzletévről készített beszámolóra islehetett alkalmazni.Az Áfa-tv. 2004. május 1-jétől hatályos 16. §-ának (15)bekezdése szerint: ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Kártérítés továbbhárítása

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?
Részlet a válaszából: […] ...járó,továbbhárított kártérítést) csak akkor lehet 2004. évre egyéb bevételkéntelszámolni, ha annak pénzügyi rendezése a 2004. évi beszámoló mérlegkészítésidőpontjáig megtörtént. Amennyiben a nagykereskedő céget jogerős bíróságiítélet kötelezi arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...kell utalni a Gt. azon előírására is, mely szerint a saját tőke fedezetének vizsgálatánál, meglétének ellenőrzése kapcsán az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
1
2