8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra
Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
2. cikk / 8 Tartozik előjelű számla téves átutalás esetén
Kérdés: A szállító számlája tévedésből kiegyenlítésre került. A belső ellenőrzés megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. Ezt követően a számlát visszaküldtük a számla kibocsátójának, a könyvelésből kivezettük. A szállító az átutalt összeget nem utalta vissza. A visszajáró pénzt peresítettük, és a tévesen átutalt összegre céltartalékot képeztünk, mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. Mi a teendő a tárgyévben? Hogyan kezeljük ezt a követelést a beszámolóban?
3. cikk / 8 Megszűnő cégből ingatlanrész
Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
4. cikk / 8 Átminősített pénzügyi szervezet végelszámolása
Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?
5. cikk / 8 Követelésbehajtás
Kérdés: A kft. tevékenységi köre: követelésbehajtás. Kérem segítségüket a gazdasági események helyes könyveléséhez! Az engedményezési szerződésben az engedményező lemond az engedményes (a behajtó társaság) javára a teljes követelés összegéről (100 egység). Sikerült behajtani 60 egységet, amely összeg a bankszámlára megérkezett. A 40 egységet nem lehet behajtani, az adós nem fizet. Az engedményező és az engedményes közötti szerződés alapján a behajtott 60 egységből annak 20 százalékát az engedményes behajtási díj címén számlázza az engedményező felé, és a megmaradt 48 egységet továbbutalja az engedményező részére.
6. cikk / 8 Kölcsön, ami a könyvekben nem szerepel
Kérdés: 2003 óta vagyok egy kft. könyvvizsgálója. Az éves záráshoz kért ügyvédi levélben szerepelt egy tétel, amely arról szólt, hogy a kft. 2002-ben kölcsönt adott egy másik cégnek, amely felszámolás alá került. 2010-ben a felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanná vált a követelés. A nyilvántartásokban 2002 óta ez a tétel nem szerepelt. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a kölcsön adása készpénzben történt, és erről kölcsönadási szerződés született. A kölcsön eredeti futamideje 1 év volt. Véleményüket kérem a gazdasági esemény számviteli és adójogi megítéléséről!
7. cikk / 8 Garanciális visszatartásra értékvesztés
Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
8. cikk / 8 Tévesen átutalt pénz a mérlegben
Kérdés: 2009-ben az egyik partner által számlázott összegek tévedésből kiegyenlítésre kerültek. A szakmai felülvizsgálat megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. A számlákat – a hiba felderítése után – visszaküldtük a számlakibocsátó részére, nyilvántartásunkból, könyvelésünkből kivezetésre kerültek. Partnerünk, a tévesen átutalt összeget nem utalta vissza. (Tartozik előjelű szállító szerepel a 2009. évi beszámolóban!) A visszajáró pénzt 2010. évben peresítettük. 2009. évben erre az összegre céltartalékot képeztünk. Mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat, kérdésünk, mi a teendő 2010. év végén, miként kell elszámolni, miként kell kezelni ezt a követelést a beszámolóban?
