Könyvvizsgálati kötelezettség elmulasztása

Kérdés: Milyen szankciókra számíthat az a kft., amelyik a könyvvizsgálati kötelezettség ellenére az elévülési időn belüli időszakra a beszámolóit nem vizsgáltatta felül könyvvizsgálóval?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az Szt. 154. §-a (3) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg az Szt. előírásainak, akkor az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...a követelések-kötelezettségek sem évülhetnek el!)Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése alapján a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a törvény előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Könyvelés bizonylatok hiányában

Kérdés: Közhasznú alapítvány könyvelését vállaltam el. Nem figyeltek a számlák gyűjtésére. Van ingatlanjuk, ahol nyaraltatnak. A mérleget hasra­ütésszerűen készítették el, csak a bank stimmel. Nekem meddig kötelező visszakönyvelnem? Mennyire lehet figyelembe venni az elévülési időket? Számla hiányában nem fedi a valóságot. Az induló tőkét 15-20 éve elköltötték. Jegyzőkönyvet szeretnék felvenni, hogy csak innentől vállalom a felelősséget a könyvelésért.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés utolsó mondatával egyetértünk, abban rögzítve azt is, hogy a 2012. évről készült-e a számviteli törvény szerinti beszámoló, és azt a könyvviteli nyilvántartások mennyire támasztják alá. Ha készült beszámoló, és az leltárral alátámasztott, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...kellett volna levonni, amelyet a kifizetést (2000. november-december) követő első mérleg szerinti eredmény (a 2000. évről készített beszámoló) megállapítása során osztalékká vált jövedelem adójával szemben adóelőlegként kellett volna elszámolni. Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.