Ki nem fizetett osztalék kezelése

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...elévülés intézménye is kérdésessé válik, mivel az osztalékfizetési kötelezettségek az évenkénti közgyűlések alkalmával, az éves beszámoló elfogadásakor megerősítésre kerülnek. Így az elévülés minden évben megszakad. Egyetértünk a véleményével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...– a részvényt kibocsátó társaságnak a részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerv által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 3: 186. §-a a kft.-k vonatkozásában a következőképpen rendelkezik:A taggyűlés két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. vonatkozó előírásaira is.A Ptk. 3:186. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés két, egymást követő, Szt. szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg-fizetésről határozhat, ha közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a szakértők feladata nem az, hogy az adóztatás terheinek a minimálisra csökkentése érdekében – a kérdező által felvetett, több esetben önmagának is ellentmondó kérdései kapcsán – tanácsot adjanak. A cél az, hogy az adott esetben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az osztalékelőleget terhelő egészségügyi hozzájárulást akkor kell megfizetni, amikor az osztalékelőlegként kapott összeg az éves beszámoló elfogadásával, a legfőbb szerv döntésével véglegesen osztalékká válik.Az osztalékfizetésre, az osztalékelőlegre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Pótbefizetés visszafizetése az új tulajdonosnál

Kérdés: "X" kft. megvásárolta "Y" zrt. részvényeinek 100%-át. A zrt. korábbi tulajdonosai pótbefizetést teljesítettek, ezt az összeget az akkori tulajdonosoknak nem fizették vissza. A Ptk. az rt. esetében nem tartalmaz előírást a pótbefizetésre, de a kialakult bírói gyakorlat elismeri. A kft. jelenlegi tulajdonosa az rt. könyveiben szereplő pótbefizetés összegét kivenné. Az rt.-nél pótbefizetésként nyilvántartott összeget a visszafizetéskor a kft.-nél eredménytartalék növekedéseként vagy ingyenes átadásként, és mint ilyent, bevételként kell elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg.Az "X" kft. tulajdonosa a visszautalt pótbefizetés összegét közvetlenül kivenni nem tudja. Erre valójában csak a számviteli beszámoló elfogadásakor lesz lehetősége, amennyiben a Ptk. és az Szt. előírása szerint osztalékot lehet fizetni, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...részesedéssel csökkentett adózott eredmény kerül kimutatásra.Leegyszerűsítve: ha osztalékfizetésről döntöttek a 2015. évi beszámoló elfogadásakor, akkor azt a 2015. évi beszámoló eredménykimutatásának tartalmaznia kell. Ha viszont a 2016. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Osztalékfizetés zrt.-nél

Kérdés: A zrt. tulajdonosa a 2012. évi adózott eredményt és az előző évek eredménytartalékát szeretné ez évben osztalékként kivenni. A saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. A Cégbíróság felé van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége cégünknek (mint a kft.-nél)?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyévi (a 2012. évi) adózott eredmény fedezetet nyújt. Dönteni természetesen csak a 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásakor lehet. Így a döntés eredményét az Szt. 153. §-a alapján letétbe helyezendő számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...az alátámasztására, tekintettel a Gt.vonatkozó előírásaira is.A Gt. 133. §-a szerint két, egymást követő Szt. szerintibeszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés aztmegengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
1
2