Befektetés esetében értékvesztés elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy az alapító egyszemélyes társaságot alapított, de legalábbis többségi tulajdonosa az alapított társaságnak. Ez esetben azonban elsősorban nem abban kellene gondolkodnia, hogy milyen jogcímen számoljon el értékvesztést, hanem azon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Saját tőke kisebb, mint a jegyzett tőke

Kérdés: A 2012-ben alakult, 2012. és 2013. években működő kft. saját tőkéje 2013. 12. 31-én nem éri el a jegyzett tőke összegét, mert a társaság mind a két évben veszteséges volt. Ilyen esetben mi a tulajdonos(ok) teendője?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:189. §-a alapján az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán felé­re csökkent. Az ügyvezetőnek kezdeményeznie kell a szükséges intézkedések megtételét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Ptk., a Gt. és az Szt.előírásait kell figyelembe venni. A Ptk. a közhasznú társaságok átalakulásáróla 60. §-ban úgy rendelkezik, hogy közhasznú társaság gazdasági társasággá nemalakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Gt. 243. §-a előírásából kell kiindulni. A hivatkozott Gt. előírás alapján: Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.