14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Értékpapírok árfolyam-különbözete
Kérdés: Gazdasági társaságként októberben értékpapírt vásároltunk, amit a 3. számlaosztályban tartunk nyilván. December 31-én a felgyűlt kamatot/hozamot az értékpapírszámla-kivonaton látjuk, de ez az összeg csak eladás esetén realizálódik. Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az év végi záráshoz kapcsolódóan?
2. cikk / 14 Kriptovalutához kapcsolódó kérdések
Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
3. cikk / 14 Diszkontértékpapírok hozama
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a diszkontértékpapírok hozamát?
4. cikk / 14 Kamatozó értékpapírok hozama
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok hozamát?
5. cikk / 14 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
6. cikk / 14 Devizás tételek könyvelése év végén
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
7. cikk / 14 Árfolyam-különbözetek a külföldi pénzértékre szóló számlákon
Kérdés: Lehet-e árfolyam-különbözet a deviza-betétszámlán? Ha nem, akkor mikor és hol jelenik az meg? Kérek számlaösszefüggéseket is!
8. cikk / 14 Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi előírást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
9. cikk / 14 Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése
Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
10. cikk / 14 Értékesített üzletrész bekerülési értéke
Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
- üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
- tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
- az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
- 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
- üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
- tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
- az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
- 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?