Euróban kapott vissza nem térítendő támogatás elszámolása

Kérdés: A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-vel történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésre válaszolni, mivel az a lényeget nem tartalmazza, azt, hogy a társaság a vissza nem térítendő támogatást eszközbeszerzésre vagy a költségek finanszírozására, vagy esetleg mindkettőre kapta. Ezért azt feltételezzük, hogy a hazai társfinanszírozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kamatozó értékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] ...vételárában lévő kamat könyvelése:– ha azt a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni:= a vételár könyvelése beszerzési áron, a birtokbaadáskor: T 181-185 – K 384, 478;= a vételárban lévő kamat elkülönítése: T 9732 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...a garanciális javítások elmaradása miatt költség nem merül fel.Könyvelés a kft.-nél:– a 10 000 E Ft törzsbetét értékű üzletrész beszerzése (csak visszavásárolt saját üzletrész lehet): T 373 – K 478 (36 000 E Ft), ezt megelőzően– a lekötött tartalékba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Árfolyam-különbözetek a külföldi pénzértékre szóló számlákon

Kérdés: Lehet-e árfolyam-különbözet a deviza-betétszámlán? Ha nem, akkor mikor és hol jelenik az meg? Kérek számlaösszefüggéseket is!
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közé átvezetni (kivétel a beruházáshoz, a vagyoni értékű jog beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettség árfolyam-különbözete, amellyel az üzembe helyezés, a használatbavétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...előre el kellett utalni a devizában megállapított ellenértéket, akkor a teljesítés (számviteli szempontból a tárgyi eszköz tényleges beszerzése) csak ezt követően történhet meg. Ez lehet az átutalás napja is, de nem feltétlenül a számla kiállításának időpontja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Eurós kölcsön határidős ügylettel

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján ez azt jelenti, hogy a kérdező cég beszerez 1 millió eurót 315 Ft/euró árfolyamon (T 386 – K 389 és T 389 – K 384). A beszerzéskor nincs árfolyam-különbözet. Az így megszerzett euróval az 1 millió eurós kölcsönét fizeti vissza. Előfordulhat az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Devizás pénzeszközök árfolyam-különbözete

Kérdés: Ügyfelünk a devizás pénzeszközöknél mind a beszerzést, mind a felhasználást az adott napi MNB-árfolyamon könyveli (ez a választott árfolyam). Év végén a devizaszámla átértékelésre kerül az év végi árfolyamnak megfelelően, ekkor számolja el az árfolyam-differenciát. Helyesen jár el a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...lévő valutacsökkenésének az elszámolásánál a társaság – az Szt. 62. §-ának (4) bekezdéseszerint – választhatja, hogy azt a beszerzéskori árfolyamon, vagy az átlagos(súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamonkönyveli. (Ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...vagyárfolyamveszteség. A hivatkozottakból következik – a kérdező véleményévelegyezően -, hogy a még nem aktivált tárgyi eszköz beszerzéséhez, a folyamatbanlévő beruházáshoz kapcsolódó, devizában (devizaalapon) kimutatottkötelezettségek (szállító, hitelező stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Devizaszámla vezetése

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...forintértékét az Szt. 62. §-a (4)bekezdésének előírása alapján határozhatjuk meg. Eszerint a devizakészletnél bekerülésiérték a beszerzéskori devizaárfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos(súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Részesedés részletre vásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). Ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
1
2