7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Társasházépítés költségei
Kérdés: Hogyan könyveljem a társasház építési költségeit? A kft. rendelkezik építési telekkel, amelyre társasházat kíván építeni kulcsrakészen, generálkivitelezővel. A kft. megvásárolta a terveket, megbízási szerződés alapján műszaki ellenőr végzi az építkezés terv szerinti teljesítését. Az építkezéshez a villamos energiát a kft. biztosítja. A szükséges közműhálózatokat megvásárolta. Az építési költségek finanszírozása a saját erőn túl banki hitelből és tagi kölcsönökből valósul meg, jelentős mértékű a kamatköltség. A projekt nem valósul meg egy év alatt. A generálkivitelező megállapodás alapján a készültségi foknak megfelelően részszámlákat állít ki. A kft. szemszögéből a társasház áru vagy saját termelésű készlet? Hogyan kell könyvelni a generálkivitelező számláit, a tervdokumentációt, a közműfejlesztést, a villamos energiát, a műszaki ellenőrzést, a hitelkamatokat? A lakásértékesítések az adásvételi szerződések alapján megkezdődtek. A vevők befizetéseit előlegként tartjuk nyilván.
2. cikk / 7 Építési telek besorolása, majd átsorolása
Kérdés: A 8109. kérdésben szereplő átsorolással kapcsolatosan kérdezem: ha az átsorolás előtti években az építési telekre értékhelyesbítést számolt el a társaság (hiszen az évekkel ezelőtt vásárolt telek piaci értéke az utóbbi években jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti), akkor az elszámolt értékhelyesbítést meg kell-e szüntetni az átsoroláskor? (A telek értéke az átsorolás következtében nem lesz alacsonyabb, így továbbra is indokolt lenne "megtartani" a magasabb piaci értéket.) Ha nem, akkor a piaci érték és a készletként kimutatott beszerzési ár különbözetét, azaz magát az értékhelyesbítést változatlanul az ingatlanok között kell kimutatni?
3. cikk / 7 Megvásárolt épület bontása
Kérdés: Társaságunk a 2019-ben megvásárolt épületet lebontja, mert az a telephelyként kijelölt terület követelményeinek nem felel meg. A megvásárolt épület beszerzési értéke a beruházási számlán van. A lebontásra kerülő épület helyére új termelőcsarnok megépítését tervezi a cég, a megvalósítása azonban még bizonytalan. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére számolandók el, vagy a telek értékét növelik? Ha a telek értékét növelik, akkor a telek piaci értékét meghaladó részt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni?
4. cikk / 7 Építési telek besorolása, majd átsorolása
Kérdés: Társaságunk építési telket vásárolt, amelyet telekként nyilvántartásba vett. A telken épületberuházást indított a telekvásárlást követő évben, 2017-ben. A beruházás részbeni megvalósulása során a vezetés úgy döntött, hogy a megépítésre kerülő épületet értékesíteni fogja. Az épületet kivitelező számláit a beruházási számlán könyvelte a társaság. A 2018-ban jelentkező vevővel az adásvételi szerződést a társaság megkötötte, de az épület átadása csak a beruházás befejezése után, 2020-ban lesz. Át kell-e sorolni, illetve át kellett volna sorolni a telket? És a beruházást? Ha igen, akkor az átsorolásnak mikor kell megtörténnie? Változik-e az építési-szerelési számlák elszámolásának módja?
5. cikk / 7 Ingatlan értékesítése félbehagyott beruházás miatt
Kérdés: A társaság magánszemélytől külterületet vásárolt, amelyet közművesített, a művelési ág megváltoztatására megkapta az engedélyt, majd ipari kereskedelmi épület építési engedélye birtokában megkezdte a beruházást. Jelentős alépítmények (aknák, garázsok) építése és az alapozási munkák megkezdődtek. A föld feletti építkezést még nem kezdték meg, amikor a társaság üzletpolitikai megfontolásokból leállította az építkezést. Jelenleg a terület látszólag üres, de a föld alatti beépítés összege jelentős. A társaság szándéka, hogy eladja az ingatlant. Hogyan kell eljárni a létesítmény értékesítésekor? Telket adunk el, vagy telket és félkész építményt? A félkész építmény nem vehető használatba, azok a vevő számára nem hasznosak, valószínűleg betemetik, így az árban nem érvényesíthetők. Mi a társaság teendője? Miről kell a számlát kiállítani, áfával vagy áfa nélkül? (A társaság az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé!)
6. cikk / 7 Ingatlan adásvétele feltételekkel
Kérdés: A kft. ásványvíz-kitermelésre vásárolt az önkormányzattól bányaművelési ágba tartozó ingatlant. A vételár 4 millió forint, 400 ezer forint foglalót kellett fizetni. A vételár többi részét december 15-ig kell megfizetni. Az önkormányzat az adásvételi szerződés aláírása napjával a telket birtokba adja, a vevő jogosult ott – engedélyek birtokában – fúrásokat végezni. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vételár teljes összegű kifizetését követően. Addig az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye bejegyzésre kerül. Számlát az önkormányzat nem adott. Aktiválható a telek? Értékcsökkenés elszámolható? Egyáltalán kell számlát kibocsátani? Vagy nem kell, mert a telek értékesítése tárgyi mentes? Foglalóról sem kell számla? Ha minden sikerül, vagy ha nem sikerül, a kutatófúrások, a mérnöki munkák költségeit hogyan kell elszámolni?
7. cikk / 7 Lakóingatlanhoz kapcsolódó beszerzések áfája
Kérdés: Egy építési tevékenységgel foglalkozó cég megvásárolja a telket, amire lakóházat épít, és azt értékesíti. Amennyiben magánszemélytől veszi a telket, az áfa nem levonható (adásvételi szerződéssel). Az építéshez felhasznált anyagköltség és szolgáltatás áfatartalma levonható? Miután elkészült az épület, áfásan számlázza az első tulajdonosnak. Helyesen jár el?