28 cikk rendezése:
11. cikk / 28 Év végi vevőszámla könyvelése
Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
12. cikk / 28 Befektetés ingatlanban
Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
13. cikk / 28 Importkorrekciós tényező továbbszámlázása
Kérdés: A 4594. számú gáz-importkorrekciós tényező továbbszámlázásával kapcsolatosan kérem tájékoztatásukat, mivel az APEH tájékoztatása szerint, amennyiben az importkorrekciós tényező a fogyasztót terheli (a számlában feltüntetésre kerül a fogyasztással arányosan), akkor annak a továbbhárítása is az áfa hatályán kívüli tétel. Amennyiben egy társaság – például a bérleményhez kapcsolódóan – a teljes számlát továbbszámlázza a bérlőnek, akkor áfa hatályán kívüli tétel-e az importkorrekciós tényező?
14. cikk / 28 Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése
Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
15. cikk / 28 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A 4316. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, milyen jogszabályon alapul a csak hűtésre, illetve a hűtés-fűtésre alkalmas légkondicionáló berendezés eltérő megítélése a számviteli elszámolás szempontjából? Nem az lenne az elkülönítés alapja, hogy a berendezés beépítésre került-e, és így az épület elválaszthatatlan része, vagy pedig mobil eszközről van szó? Mit értenek azon, hogy a bérelt lakás nem azonos az épülettel? Mert az épületben több lakás is lehet? Ez esetben miért nem lehet bérelt ingatlanon végzett beruházásról beszélni, hiszen a beruházás következtében a bérelt ingatlan értéke növekedett?
16. cikk / 28 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
17. cikk / 28 Nullára leírt eszközök értékesítése
Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
18. cikk / 28 Vagyoni értékű jog és fejlesztési tartalék
Kérdés: Feloldható-e a fejlesztési tartalék az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog beszerzése esetén?
19. cikk / 28 Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága
Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
20. cikk / 28 Épületátalakítás áfája
Kérdés: Bérelt ingatlanban az ügyfél sókamrát alakít ki. Saját kivitelezésben és alvállalkozókat igénybe véve falakat bont-épít, mosdót, WC-t alakít ki, az irodaház rendszeréről le kell bontania a fűtést, és saját rendszert kell kialakítania, speciális klimatizálást készít, 4 tonna sót helyez el a szobában. A bérlemény (az iroda) átalakításához a bérbeadó hozzájárult, az időtartam határozatlan. A beruházás áfaértéke meghaladja a 200 ezer forintot. Értékesítés még nincs, más tárgyi eszközt nem szerzett be, szeretné megnyitni az áfa-visszaigénylés lehetőségét. Lehet ez saját rezsis beruházás?