Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] ...1. számú mellékletének 9.2. pontja szerint munkaruházati termékre jogosultak. Természetesen mindezt megfelelően dokumentálva, a munkaruhák beszerzési költségét anyagköltségként elszámolva.A kérdés szerint azonban a kiadott munkaruhákért még bérleti díjat is fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...leírt módon kell dokumentálni, hogy milyen jogszabály alapján történik a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg beszerzése (pontosabban, mint ahogyan a bevezető kérdésben azt körülírták!).Természetesen a nem pénzben kapott juttatásokat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Projektszerződés keretében vasbeton elemek gyártása

Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?
Részlet a válaszából: […] ...időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) ár, továbbá a FIFO-módszerrel történő értékelés is alkalmazható. Az előbb hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...a megajándékozottat személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli.Ha az ingatlan kft.-nél történő beszerzésekor levonható adó merült fel, akkor az ingyenes átadás áfafizetési kötelezettséget is eredményez az Áfa-tv. 11. és 68...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Anyavállalatnál önköltségszámítás

Kérdés: Gazdasági társaság éves beszámoló készítésére kötelezett annak okán, hogy anyavállalatnak minősül. Az éves beszámoló számszaki értékhatáraitól messze elmarad (árbevétele és létszámadata is). Emellett árbevétele az 1 milliárd forintot és költségei (költségnemei) az 500 millió forintot meghaladja. Kötelezett-e a társaság önköltségszámításra, elkerülhető-e ez a kötelezettség, ha csak anyavállalat mivolta miatt kell éves beszámolót készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 14. §-ának (7) bekezdése egyértelműen fogalmaz. Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 47. §-ának (3) bekezdése szerint: a bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított áfa, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint megosz­tott előzetesen felszámított áfa le nem vonható há­nyada.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Drágább telefon a különbözet megfizetésével

Kérdés: Céges szabályzatunk értelmében bizonyos beosztású dolgozók meghatározott típusú telefont kapnak a vállalattól. Ha a dolgozó egy magasabb kategóriájú telefont szeretne, akkor a cég megveszi, de a normál és a drágább telefon ára közötti különbözetet meg kell térítenie. Tárgyi eszközként kell könyvelni a telefonról bejövő számlát? Hogyan kell megtéríteni a különbözetet? Számlát kell kiállítani? Áfásat? Hogyan kell könyvelni a fenti ügyletet?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozóknak használatra átadta.Az első esetben a dolgozó a cégtől (a vállalattól) ingyenesen telefont kapott (természetesen az áfás beszerzési érték 1,18-szorosát terhelő 15%-os személyi jövedelemadó, a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése után), amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Munkaruházati termék, védőszemüveg elszámolása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek jogszabályi hivatkozással levezetni, hogy az éven belüli elhasználódású munkaruházat, védőruházat miért könyvelendő anyagköltségként, miközben a monitor előtti munkavégzéshez jogszabály által előírt védőszemüveg személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...évig szolgálják. Ebből következik, ha a munkaruhát, a védőruhát felhasználják, átadják használatra a munkavállalónak, akkor annak a beszerzési költségeit az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján anyagköltségként kell elszámolni (eladott áruk beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetések között könyvelje le, majd abból a munkavállalót terhelő részt – áfa nélkül – vezesse át az eladott áruk beszerzési értéke számlára, a rá jutó előzetesen felszámított áfát a 466. számlára, majd a munkavállalót terhelő részt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Visszautalt támogatás könyvelése, kezelése (kiva)

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben GINOP pályázat keretében K+F+I tevékenység támogatására a projekt összes költségének (110 M Ft) 55%-át, 60,5 M Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként kapott. A projekt tárgya "Modern geodéziai műszereken alapuló felmérési és térképezési technológiák kifejlesztése", befejezési határideje 2021. 04. 15. Az elszámolható költségtípusok: projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatás, immateriális javak beszerzése, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközbeszerzés költségei. A kft. kivaalany, a 2021. évben téves elszámolás miatt 835 E Ft-ot vissza kell utalnunk, mivel a kiva összegét nem számolhatjuk el a projekt költségei között. Atámogatással kapcsolatos elszámolások a 2019. és a 2020. években megtörténtek. Helyesen járok-e el, ha a visszafizetési kötelezettséget előírom T86 – K 478, átutalása T478 – K 384, 835 E Ft? Avisszafizetéssel kapcsolatban könyvelendő-e a T 483 – K 96, 835 E Ft? A tárgyi eszközök közé nyilvántartásba vettük a műszereket és a szoftvereket. A bérköltség és a szolgáltatások költségeit szerepeltetni kell-e az 1-es számlaosztályban? A kivabevallásban szerepeltetni kell-e a csekély összegű (de minimis) támogatás összegét? Ha igen, melyik bevallási lapon?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. § (2) bekezdés o) pontja szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni a fejlesztési célra kapott – az Szt. 77. § (4) bekezdés b) pont alapján halasztott bevételként elszámolt – támogatás visszafizetendő összegét. Helyesen jártak el, ha a könyvelés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
1
2
3
14