11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Követelések engedményezése, tartozásátvállalás
Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
2. cikk / 11 Vadásztársaság tevékenységének minősítése
Kérdés: A vadásztársaság nem tudja meghatározni, mit lehet az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinteni. Alapszabálya szerint a társaság vadgazdálkodással, vadászattal, valamint az ehhez szükséges fegyver- és lőszertartással foglalkozik. Bevétele a trófea és a vadhús értékesítéséből, a bérvadásztatásból származik. Melyik bevétel melyik tevékenységhez tartozik? A társaság használatában lévő földterületet művelik, amelyik után támogatást kap. Ez hova tartozik?
3. cikk / 11 Tagdíjbevétel az áfaarányosításnál
Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?
4. cikk / 11 Iroda átminősítése lakássá
Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
5. cikk / 11 Bizományba átvett régiség értékesítésének elszámolása
Kérdés: A kft. régiségértékesítéssel foglalkozik. Az értékesítendő árut – megbízási szerződéssel – bizományba veszi át. A szerződés tartalmazza a beadási árat, meghatározza az eladási árat, a megbízottat megillető jutalékot. A kft. minden eladásról számlát állít ki, a beadási árat akkor számolja el, amikor a megbízó azt kézhez kapja. Helyesen jár-e el a kft.?
6. cikk / 11 Adóköteles termékértékesítés tárgyi adómentes lesz
Kérdés: A fogtechnikusok termékértékesítésének jelentős része 2004-től átkerült a tárgyi adómentes körbe. A korábban beszerzett tárgyi eszközeikre kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése szerinti arányosítást?
7. cikk / 11 Előzetesen felszámított áfa megosztása
Kérdés: Az államháztartási támogatások miatt az előzetesen felszámított áfa megosztása levonható, illetve le nem vonható része az Áfa-tv. 38. §-a alapján különböző módon történhet, annak függvényében, hogy a beszerzéshez kapcsolódó, vagy költséget ellentételező támogatás miatt történik. Kérjük ezt egy példa keretében bemutatni!
8. cikk / 11 Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája
Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
9. cikk / 11 A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
10. cikk / 11 Áfa: személygépkocsi értékesítésekor
Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaság a vásárolt személygépkocsit egy éven belül eladja. Az értékesítésről áfás számlát állít ki. A beszerzéskor felszámított áfa részben levonható. Hogyan kell ezt a levonható áfát könyvelni?