8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Készletdifferenciák könyvelése
Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
2. cikk / 8 Régiségbolt áruinak nyilvántartása
Kérdés: Régiségbolt könyvelését vettem át. A bolt a különbözeti áfás adózást választotta. A törvény szerint az 50 E Ft alatti árut nem kell nyilvántartani. Úgy vettem át az anyagot, hogy készleten csak az 50 E Ft feletti áru volt, a többi "kis értékű" tárgyat minden évben azonnal elszámolták a 81. főkönyvi számlán. Ez helyes eljárás? Ha ellenőrzik a céget, elég, hogy a nagy értékű áruk vannak a 211-en, a boltban felvett leltárban viszont minden benne van, a még nem eladott 50 E Ft alatti áru is? A számviteli politikában is így rögzítették!
3. cikk / 8 Kereskedelmi áruk év végi értékelése
Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
4. cikk / 8 Árrésszámítás
Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?
5. cikk / 8 Devizaalapú lízingszerződés
Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
6. cikk / 8 Hangszerüzlet készletnyilvántartása
Kérdés: Hangszerüzlet esetében kötelező-e év közben a bolti készlet nyilvántartása a 2. számlaosztályban? Vagy az áru beszerzésekor azonnal elszámolható elábéként, és év végén, a leltár alapján történhet az áruszámlára a visszavezetés?
7. cikk / 8 Lakásberuházások elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
8. cikk / 8 Tenyészállatok átsorolása
Kérdés: Hogyan könyveljük a tenyészállatok 2001. január 1-jei átsorolását? Az átsoroláskor, vagy az átsorolás után kell elszámolni a tenyészállatkénti tartás időtartamával arányos értékcsökkenést?
