3 talált cikk az értékvesztés , készlet , árukészlet , beszerzési ár kifejezésre

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységéből adódóan értékesít hatósági áras termékeket. Ezeknek a termékeknek a beszerzési ára a hatósági áras szabályozás miatt magasabb, mint az eladási ár, ezáltal az értékesítésükkor jelentős veszteséget realizálunk. Készletnyilvántartó rendszerünkben beszerzési áron tartjuk nyilván a készleteket. A december 31-én meglévő hatósági áras árukészletre kell-e értékvesztést elszámolni?

Kérdés: A társaság az árukészletéről mennyiségi nyilvántartást vezet, a beszerzett áruk értékét a 814-re könyveli (T 814 – K 454, legyen ez 1000 egység). Év végén leltár alapján készletre veszi az árukészletet az utolsó beszerzési áron (T 261 – K 814, legyen ez 100 egység), majd értékvesztést számol el (T 86 – K 269, legyen ez 20 egység). Így az iparűzési adónál érvényesíthető eladott áruk beszerzési értéke 900 egység. Helyes ez így? Vagy már eleve az értékvesztéssel csökkentett áron (100-20 = 80 egység) kellett volna készletre venni, és akkor az elábé 920 egység? A következő évben hogyan kell eljárni? Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét és értékvesztését is kivezetjük a 814-re (T 814 – K 261, 100 egység és T 269 – K 814, 20 egység), így az elábé értéke 80 egység lesz! Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét kivezetjük (T 814 – K 261, 100 egység), az értékvesztést visszaírjuk (T 269 – K 96, 20 egység), így az elábé értéke 100 egység lesz? Melyik megoldás a jó?

Kérdés: Szövetkezetünk olyan számítógépes készletnyilvántartó programot alkalmaz, amely a benzinkútnál vásárolt üzemanyag-zárókészlet értékéhez a beszerzési átlagárat az évi összes beszerzési érték és az évi összes beszerzett mennyiség hányadosaként számolja ki. Erőteljes árcsökkenés miatt a program által – az előbbiek szerint – kiszámított átlagár mintegy 15 százalékkal magasabb volt, mint az év végi tényleges beszerzési ár. Az adott készletet milyen értéken szerepeltessük a mérlegben?