Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...nem vett 200 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;– 200 ezer forintnál nem magasabb értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Tenyészállat leírása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozásnál tenyészállatként számlával beszerzett ló vásárlása esetén van-e lehetőség a vásárlás évében egy összegben költségként/egyösszegű értékcsökkenésként elszámolni a ló beszerzési értékét, ha az magasabb, mint 200 E Ft? Kérem, részletezzék, hogy milyen értékcsökkenéssel lehet számolni a lovakra, ha egyedi módon vannak nyilvántartva.
Részlet a válaszából: […] ...hogy tenyészállat esetében milyen elszámolás módot lehet alkalmazni. Ez alapján az egyéni vállalkozó választhatja, hogy a tenyészállat beszerzési árát a felmerülés évében költségként elszámolja vagy azt értékcsökkenésként több év alatt írja le, azaz mennyi lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Vásárolt személygépkocsi készleten

Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] ...gépek, gyártóeszközök, informatikai eszközök. Ezeket az eszközöket a későbbiekben általában beszerzési értékük alatt, de az eredeti beszerzési ár közelében értékesítik.A törvény az egyértelmű besorolás érdekében ezen eszközöket a készletek közé,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Beszerzési ár módosítása

Kérdés: A kft. a 2012. évben gépsort vásárolt 40 millió Ft + áfa beszerzési áron. A társaságnál az adóhatóság 2013. évben áfa adónemben revíziót tartott, és az általuk felkért szakértő 20 millió forint értékben állapította meg a gépsor nettó beszerzési árát. Az adóhatósági jegyzőkönyv és a határozat áfa adónemben tartalmazott megállapítást. Milyen módon javítható a könyvelésben a nettó beszerzési ár? A probléma az értékcsökkenés elszámolása kapcsán merül fel. Megoldás lehet-e a számlakibocsátó részéről a számla helyesbítése?
Részlet a válaszából: […] ...által felkért szakértő mire alapozta megállapítását. Feltételezzük, hogy a kft. az eladó számlája alapján könyvelte a gépsor beszerzési árát 40 millió forint összegben. Ha ez igaz, akkor a beszerzést követő egy éven belül mitől lett az 20 millió Ft? Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Beszerzést követően kapott támogatás

Kérdés: Cégünk 2009. évben vásárolt egy szoftvert. A beszerzéshez elnyert pályázati pénz a beszerzési érték 50%-a. A beszerzési ár és a pályázatírás költsége együttesen 26 304 925 Ft. A szoftvert 2009-ben üzembe helyezték, 2009-ben 2 046 739 forint, 2010-ben 5 260 985 forint értékcsökkenést számoltak el. A pályázatra még 2009-ben előleget folyósítottak. A támogatás fennmaradó összegét 2011. októberben kaptuk meg. A támogatás összege 12 312 175 forint, amelyet rendkívüli bevételként könyvelünk, majd elhatároljuk. Csökkentenünk kell-e a 2009-2010. évben elszámolt értékcsökkenésre arányosan jutó résszel a támogatás elhatárolt összegét? 2011-től az évente elszámolandó értékcsökkenés támogatásra eső részével csökkentjük az elhatárolt bevételt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […]  A pontos válaszhoz ismerni kellene azt az időpontot, amikora pályázat teljesítését elismerték, a támogatás összegét a támogató írásbanjóváhagyta. Ez különösen akkor fontos, ha a támogatásban részesülő cég – mint akérdező cég is – előleget kapott, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Értékcsökkenési leírás alapja bérbeadásnál

Kérdés: A 2011. évben önálló tevékenység keretében, tételes költségelszámolással ingatlant ad bérbe magánszemély. Probléma az értékcsökkenés alapjának meghatározása. Ugyanis az ingatlan beszerzési értéke jelentősen eltér a jelenlegi forgalmi értékétől, ez utóbbinál lényegesen kevesebb. Van-e lehetőség az értékcsökkenési leírás alapját forgalmiérték-becsléssel megállapítani? Az ingatlan és a telek értékét milyen módszerrel különítsük el, mivel a telek értéke után nem lehet amortizációt érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza az értékcsökkenésileírás szabályait. Ezen rész 2/c. pontja alapján az értékcsökkenési leírásalapja a tárgyi eszköz beszerzési ára. A tárgyi eszköz beszerzéséhezegyedileg kapcsolódó járulékos kiadás a beszerzési ár részét képezi. AzSzja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Nagy értékű személygépkocsi költségelszámolása

Kérdés: Kell-e a személygépkocsival kapcsolatos költségek elszámolásánál a hatmillió forint beszerzési értékhez kapcsolt korlátot alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy az olyan személygépkocsi esetében, amely után az egyéni vállalkozó a cégautóadót megfizette, a személygépkocsi teljes beszerzési ára után számolhat el értékcsökkenési leírást, továbbá az egyéb költségeket is arányosítás nélkül, 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az új tulajdonost a változást követő hónaptól terheli az adókötelezettség.A tételes (havonta fizetendő) adó mértéke a beszerzési ártól és a beszerzés időpontjától függ. A beszerzési ár a "6 milliós" szabálytól függetlenül az a pénzösszeg vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Tenyészállatok átsorolása

Kérdés: Hogyan könyveljük a tenyészállatok 2001. január 1-jei átsorolását? Az átsoroláskor, vagy az átsorolás után kell elszámolni a tenyészállatkénti tartás időtartamával arányos értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...értéket folyamatosan írta le, akkor a 2001. január 1-jei nyitóadatok között például a 2711. számlán szerepel a tenyészállatok beszerzési ára (esetleg megbontva elszámolóárra és kapcsolódó készletérték-különbözetre), a 2719. számlán pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.