29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 EPR-díjat hogyan kell könyvelni?
Kérdés:
A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?
2. cikk / 29 Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése
Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
3. cikk / 29 Gyűjtőkartonok újrahasznosítása
Kérdés: Társaságunk áruk nagykereskedelmével foglalkozik. Az árukat külföldről szerezzük be, amelyek papíranyagú, ún. gyűjtőkartonokba vannak csomagolva. A gyűjtőkartonok egy részét fel tudjuk használni (abban adjuk tovább az árut partnereinknek), de a gyűjtőkartonok nagyobb része társaságunknál marad, és csak halmozódik, nem tudjuk mire használni. Ebben az évben szerződést kötöttünk a helyi hulladékgazdálkodó céggel, amelynek értelmében kihelyeznek hozzánk egy konténert, és abban gyűjtjük a fel nem használt kartonpapírokat. A konténert a hulladékgazdálkodó időszakonként elszállítja, leméri a tartalmát, és 12 Ft/kg árat fizet a lemért súlyú papírért, amit nekünk kell számláznunk a hulladékgazdálkodó felé fordított áfával. A konténerkihelyezésért és -elszállításért nem kell fizetnünk. Társaságunk a készletekről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A készletprogramunk össze van kötve a számlázóprogramukkal, azaz csak olyat tudunk számlázni, ami árucikként rögzítve van a készletprogramban, és van belőle (vagy nem áruként, hanem szolgáltatásként van rögzítve, pl. fuvarköltség). Hogyan kell kezelni a fenti gyűjtőkartonokat a készletprogramban (és a számvitelben) ahhoz, hogy szabályos legyen a nyilvántartás, és ki tudjuk számlázni a hulladékgazdálkodó felé? Eddig a gyűjtőkartonokat nem vettük készletre. Szeretnénk a legkisebb adminisztrációval járó, de szabályos megoldást alkalmazni.
4. cikk / 29 Lakóingatlanok építésének elszámolásai
Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
5. cikk / 29 Mikor anyagköltség a szállítási költség?
Kérdés: A sertésvágóhíd az élősertés-beszerzések esetén kifizeti a termelőtől a vágóhídig felmerült szállítási költséget, aminek több formája létezik. Az egyik eset, amikor a termelő rendelkezik az élő állat szállításához szükséges speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a termelő által kiállított számla tartalmazza az élő sertés beszerzési árát és a fizetendő fuvarköltséget. A másik eset, amikor az értékesítő nem rendelkezik az élő sertés szállításához a megfelelő speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a vágóhíd rendeli meg a fuvareszközt, és kifizeti a fuvarozó által számlázott fuvarköltséget. Előfordul, hogy egy számla több fuvart tartalmaz rendszámonként. A sertésszállítást ENAR szállítólevél kíséri, amely tartalmazza az előírt részletezettséget. A rendszám alapján az egyes élősertés-szállítmányokhoz a kapcsolódó fuvarköltség egyértelműen hozzárendelhető. Anyagköltségnek minősül-e a helyi iparűzési adó szempontjából a fuvarköltség az alábbi esetekben?
- A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
- Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
- Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?
- A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
- Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
- Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?
6. cikk / 29 Készletek nyilvántartása
Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?
7. cikk / 29 Elszámolásra kiadott készpénz
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
8. cikk / 29 Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál
Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
9. cikk / 29 Anyagköltség tartalmáról részletesen
Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
10. cikk / 29 Elszámolóáron tartott készlet átárazása
Kérdés: A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?