Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
Részlet a válaszából: […] A választ a statisztikai hivatal által hiányoltakra történő reagálással kezdjük.A kérdés szerint a társaság targoncákat, rakodógépeket szerez be, de azokat nem helyezi üzembe, saját célra nem használja, bár azokon – a vevő igényeinek megfelelően kötelező és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Téli gumi, tetőcsomagtartó elszámolása

Kérdés: A társaság 4 db téli gumit vásárolt szereléssel. A számlán a gumi és a szerelés különböző sorokon szerepel. Ez szolgáltatás vagy termékbeszerzés, vagy esetleg a két sort külön könyveljük? Jól gondoljuk, hogy ez esetben az áfa még 50%-ban sem vonható le? A személygépkocsihoz vásárolt tetőcsomagtartó esetében – mivel különálló termék – jól gondoljuk, hogy nem vonható le az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...(teherszállító képességének) közvetlen növelését eredményezi, ezért annak a költségeivel (a tetőcsomagtartó beszerzési értékével, a felszerelés költségeivel) a személygépkocsi bekerülési (bruttó) értékét kell növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Romos lakóépület felújítása, átalakítása

Kérdés: Az újonnan alakult kft. romos, műemléknek minősített, üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületet vásárolt, amelyben felújítás és átalakítás után szállodát kíván nyitni. Az érvényes engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdődött. A kivitelező számlája szerinti áfa visszatérítését az adóhatóság megtagadta azzal, hogy a kft. megsértette a számviteli törvény előírását, mert a kivitelező részszámláját tárgyieszköz-beszerzésként számolta el. Az adóhatóság szerint az épület felújításával kapcsolatos munkákat a számviteli törvény szerint felújításként kell elszámolni. A leírt felújítás és átalakítás beletartozik-e a tárgyi eszköz beszerzési értékébe?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz, hogy az adott esetben egyértelműen igen! Az adott helyzetben – bár a munkák egy részének jellege olyan, mint a felújítás – valójában beruházásról, a beszerzett, de még használatba nem vett eszköz értékét növelő beszerzési költségekről van szó.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Kibontott anyagok értékesítése

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
Részlet a válaszából: […] ...Az értékesítés eladási árának elszámolásakor (T 311 – K 91-92, 467), a kibontott anyagok bekerülési értéke pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kerül kimutatásra (T 815 – K 261). A már elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Törtnemesfémek bérmunkában történő átalakítása

Kérdés: A magánszemélyektől, társaságoktól felvásárolt törtnemesfémet kiszállítjuk egy német céghez, ahol bérmunkában megmunkálják, és a kinyert tiszta arany/ezüst port, granulátumot egy ún. nemesfémszámlán tartja nyilván a német cég. A társaság tulajdonosa előre megállapodott áron ad el belőle. A német cég az eladásról kiállít egy mínuszos számlát felénk, a társaság könyveiben mint EU-n belüli értékesítést szerepeltetjük. Hogyan kell a leírtakat könyvelni? A törtarany beszerzési értékét levonhatom-e a bevételekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...történik a tört­nemesfém kiszállításakor, amelyet árbevételként kell elszámolni, a kapcsolódó vételárat pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni,– a tiszta arany/ezüst por, granulátum értékesítésével egyidejűleg= visszavenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Marketingköltségek elszámolása

Kérdés: Cégünk egy országosan forgalmazott termék kizárólagos forgalmazója Magyarországon. A termék gyártója nemzetközi szinten a termék forgalmazásával kapcsolatban új irányelveket, teljesen új designt alakított ki, amivel párhuzamosan a termék egy új verzióját is bevezette a nemzetközi piacon. Hogyan kezeljük azt a problémát, hogy az új termék és az új design bevezetésével kapcsolatban ugrásszerűen megemelkedett a marketingköltség?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy az értékesítési, forgalmazásiköltségek (idetartozik a marketingköltség is) az értékesítés közvetettköltségei közé tartoznak, és mint ilyeneket a felmerülés időszakában kell azeredmény terhére elszámolni.Az Szt. 47-51. §-ai meghatározták,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Készlakásokkal kapcsolatos költségek az átalakulás után

Kérdés: A tárgyévben kft.-ből átalakulással létrejött építőipari zrt. a jogelődtől átvett, a jogelődnél saját kivitelezésben épített, saját termelésű készletként kimutatott készlakásokat végleges vagyonmérlegében vásárolt készletként, áruként mutatta ki. A zrt. az iparűzésiadó-bevallásában év végén levonhatja-e – mint elábét – a jogelődtől átvett és azóta értékesített készlakások vagyonmérleg szerinti bekerülési értékét? Hogyan kell elszámolni azon költségeket, amelyek akkor merülnek fel, ha ugyanezen lakások vevői átalakítást (pl. ajtóbeépítést, közfaláthelyezést) kérnek, és ezeket a zrt. saját kivitelezésben elvégzi? Helyes-e, ha a még el nem kelt lakások őrzésével, a liftkarbantartás költségátalányával stb. kapcsolatos kiadások a tárgyévi eredmény terhére kerülnek elszámolásra, nem növelik a bekerülési értéket?
Részlet a válaszából: […] ...között, árukéntvették állományba.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ának 36.pontja alapján az eladott áruk beszerzési értéke a kettős könyvvitelt vezetővállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Kamionok visszalízingelése

Kérdés: Az általam könyvelt cég Németországból kamionokat hoz be saját célra. A gépkocsikat a szükséges javítások, átalakítások után a forgalomba helyezéssel egy időben a pénzügyi vállalkozással visszalízingeltetik. A behozatalkor a kamionokat beruházásként, vagy árubeszerzésként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a készletet számlázza a pénzügyi vállalkozásnak, az eladásiárat árbevételként, a bekerülési értéket az eladott áruk beszerzési értékekénttörténő elszámolásával. Ezt követően történik a visszlízingszerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Felújítás utáni értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: Hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, ha egy részben leírt tárgyi eszközt felújítunk? Ha változatlan, ha változik a hasznos élettartam? Ha lehet, akkor példán keresztül kérjük bemutatni.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja tartalmazza aberuházás, 8. pontja a felújítás értelmező rendelkezését. Az Szt. szerintifelújítás elszámolásával azonos módon történik a pótlólagos beruházás (ameglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A bt. nevében kérdező olyan kérdéseket tett fel, amelyekre elsődlegesen neki kellene választ adni. A kérdezői válasz hiányában számos feltételezéssel kell élnünk, és azokra alapozva adjuk meg a választ.A kérdés alapján a szolgálati lakás kialakítását úgy értelmezzük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
1
2