Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] A hosszúra nyúlt megkeresésben számos, egymásnak is ellentmondó kérdés fogalmazódott meg, csak arról nem ír a kérdező, hogy a felújítás során milyen munkákat végeztek el, egyáltalán a számviteli előírásoknak megfelelően minősítették-e azokat, az elvégzett felújítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Bíróság által megítélt követelés

Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?
Részlet a válaszából: […] ...számlázni és árbevételként könyvelni kell (természetesen az eladott termék, a nyújtott szolgáltatás készleten lévő beszerzési értékének, illetve közvetlen önköltségének a kivezetésével).A jogerőre emelkedett követelés megítélt összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy a kérdező cég nem ismeri akutatás-fejlesztés költségei, bevételei elszámolásának legfontosabb szabályait,azok alapvető összefüggéseit. Ezért a kérdésben megfogalmazottakra – viszonylagröviden – igyekszünk választ adni. A kérdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben (megállapodásban) különrögzítették a konkrét tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó támogatás összegétés annak a beszerzési értékhez viszonyított arányát (és egyébként a cég atárgyi eszközt adóköteles tevékenységhez, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági eseményt, akkor a kalkulált érték és a később ténylegesen számlázott és elfogadott érték közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat (a számla) kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.