7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Részvények értékesítésének könyvelése
Kérdés: Társaságunk értékesítette egy másik társaságban lévő részvényeit. A vevő az ellenértéket több éven át fizeti meg. Mikor kell könyvelni a részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?
2. cikk / 7 Részesedés értékesítése, fizetés több részletben
Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
3. cikk / 7 Részesedés értékesítése
Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
4. cikk / 7 Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása
Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
5. cikk / 7 Üzletrészek vásárlása és értékesítése
Kérdés: Ügyfelem 2006-ban 29,34%-os üzletrészt vásárolt egy kft-ben 60 M Ft-ért. 2007. 02. 17-én újabb 29,47%-ot vásárolt 4 M Ft-ért. 2007. 02. 18-án 29,34%-ot adott el 4 M Ft-ért. Így az üzletrésze 29,47%-ra nőtt. Mit kell könyvelnem a 2007. év során?
6. cikk / 7 Üzletrész értékesítése
Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?
7. cikk / 7 Cégvásárlás költségei
Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.