Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...mintha a tag a családi gazdaságból kilépett volna (Szja-tv. 6. számú melléklet III. pont). E szerint a halál napjáig keletkezett bevételeket és kiadásokat az eredeti létszám szerint kell elosztani, míg az év hátralévő időszakában elért bevételeket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye

Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni.A Ptk. hivatkozott előírásai figyelembevételével válaszunk a következő:Amennyiben a szövetkezeti tag meghalt, tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Elhalálozott szövetkezeti tag részjegye

Kérdés: A szövetkezetnél a legkisebb részjegy összege egyezer forint. A szövetkezetbe 5-10 ezer forinttal, évekkel ezelőtt belépett tagok némelyike elhunyt. A tagnál lévő részjegy valószínűleg nem kerül a hagyatéki leltárba. A haláleset ténye csak a hagyatéki eljárás után jut a tudomásunkra. A szövetkezet póthagyatéki eljárást kér az örökösöktől, amit azok visszautasítanak. Hogy lehet ezt a helyzetet rendezni? Mi lesz a hagyatéki végzés hiányában az elhunyt részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...összege illeti meg, abban az esetben, ha az veszteség fedezésére nem került felhasználásra.A hivatkozott törvényi előírások figyelembevételével tehát a szövetkezet az elhunyt tagok részjegyeit a részjegytőke csökkentésével vonja be (a bevonást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Hulladék anyag felvásárlása

Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdéseszerinti számlát, ami alapján a felvásárló cég fordítottan adózhatna. A kérdésben leírt esetben – az előbbiek figyelembevételemellett – a hulladék anyag feldolgozás céljából történő felvásárlása nemadózik, sem fordítottan, sem egyenesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Hulladékgazdálkodás árbevétele

Kérdés: Hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezet árbevételét azért kapja, hogy a veszélyes és egyéb hulladékokat elhozza, azokat elégesse, ártalmatlanítsa. Ha az átvett hulladék feldolgozása még nem történt meg, hogyan történjen az árbevétel elszámolása, hiszen a kapcsolódó költségek még nem merültek fel? A környezetvédelmi feladatok elvégzésének később felmerülő költségei fedezetére céltartalékot képezzünk?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékét.Amennyiben a számla az ellenértéket egy összegben tartalmazza, azt a hulladékok átvételekor kell teljes összegében árbevételként elszámolni, és nem lehet az így elszámolt árbevételt még részben sem időbelileg elhatárolni. (A várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási szempontból eltérően kell kezelni a régi és az új Szt. előírásait. Egyik előírásnak sem felel meg az, ha az árbevétel elhatárolásával képeztek (képeznek) fedezetet. Az árbevétel a hulladéklerakáshoz kapcsolódik, tehát azt nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.