Térítés nélküli bérbeadás magánszemély által

Kérdés: Egy magánszemély térítés nélkül ingatlant ad bérbe egy vállalkozásnak. Ennek adózási, számviteli vonatkozásai hogyan jelentkeznek a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...vettszolgáltatás piaci értékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között(529) kell elszámolnia a rendkívüli (illetve az egyéb) bevételekkel szemben(9891, illetve 9699). Mivel a tétel az eredményt nem érinti, a társasági adóalapjának meghatározása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Kötelezettségekre képzett céltartalék nagysága

Kérdés: A jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre képzett céltartaléknak van-e maximált értéke? A vállalkozás építőipari tevékenységet végez. A vállalkozási szerződésben garanciális költségekre visszatartásban állapodtak meg, de a visszatartás összege előreláthatóan – az időjárási viszonyoktól függően – nem fogja fedezni a garanciálisan elvégzendő szolgáltatás összegét. Év végén milyen összeget kell (lehet) elhatárolni? Milyen dokumentumokkal kell mindezt alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a visszatartott összeget nem kell megfizetni, és az ígykimutatott kötelezettséget pedig elengedett kötelezettségként rendkívülibevételként kell elszámolni (a kivitelezőnél elengedett követelés, és mintilyen, a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Kedvezményes adózású eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: A társaság a 2006. évben üzembe helyezett tárgyi eszközöknél a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerint 30 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesített. A jelenlegi gazdasági helyzet nem hagyta érintetlenül a társaságot sem. Csökkent az ezen eszközökön gyártott termékek mennyisége. Visszasorolható-e a számviteli törvény szerinti kulcs alá? Ha igen, mely jogszabályi hely alapján? Az eszközök nem tartoznak a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja alá.
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv. 1. és 2. számú mellékleteszerint kell meghatározni, míg a számviteli elszámolás során az Szt. 52. §-ábanfoglaltak figyelembevételével. Nincsen olyan előírás, amely szerint, ha aTao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerinti 30 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Lebontott hőközpont pótlása

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...leírása, az üzemeltetés költségei afelmerülés időszakának eredményét terhelik, a fűtési díjat pedig a felmerülésidőszakának árbevételeként kell elszámolni. A társasház felé számlázott, áfátis tartalmazó fűtési díj a társasháznál a közös költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Gépjármű-eredetvizsgálat díjának megfizetése

Kérdés: A társaság gépjármű-eredetvizsgálatot végez. Az autókereskedőkkel olyan megállapodást kötött, hogy minden 10. vizsgálat díját átvállalja a partneri kapcsolat megtartása érdekében. A folyamat a következő: a kereskedő, aki az autót vizsgáltatni akarja, kap egy csekket, amelyen befizeti a BM-nek (IRM-nek) a szolgáltatás díját. A befizetett csekk alapján végzi el a társaság a vizsgálatot. A BM-nek fizetett díj hatósági díj, áfamentes, fix összeg, tehát nem a társaság árbevétele. A BM a befizetett hatósági díj valamilyen hányadát átutalja egy holdingcégnek (X-nek), amely cég jutalékot ad a ténylegesen munkát végző társaságnak, az áfa felszámításával. A társaság a kereskedő helyett fizeti ki a BM-nek a 10. vizsgálat díját, X-től természetesen ennek is megkapja a jutalékát. (Így a szolgáltatás valójában nem ingyenes). Kérdéses a BM-nek fizetett 10. vizsgálat díjának elszámolása. A társaság egyéb ráfordításként számolja el. Nem lesz ez adóalapot növelő tétel? Kell-e erről a kereskedőnek igazolást adnia? Lehet-e ezt üzletpolitikai célú kifizetésnek tekinteni, és mint ilyent reklámköltségként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...összeget helytelen jutaléknak nevezni, az nem jutalék, hanem azeredetvizsgálatot végző társaság szolgáltatásának a díja, a társaságárbevétele, amelyet a társaságnak kell a harmadik cég felé az áfafelszámításával számláznia, és természetesen azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Maradványérték esetén adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. gépjármű esetén 30%-os leírási kulccsal és 500 E Ft maradványértékkel számol. A leírás ideje a maradványértékig 2007. december 20-a, a 2007. évre eső terv szerinti értékcsökkenés 200 E Ft. A Tao-tv. előírása szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (20%-kal) 600 E Ft. A társaságiadó-alapot a teljes 600 E Ft összeggel csökkenteni lehet?
Részlet a válaszából: […] ...elszámoltértékcsökkenési leírás összege: 2004-ben 450 E Ft, 2005-ben 900 E Ft, 2006-ban900 E Ft, 2007-ben (a maradványérték figyelembevétele mellett) 250 E Ft, amelyösszegek növelték a társaságiadó-alapot. A társaságiadó-alapot csökkentőtételek: 2004-ben 300 E Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Később kapott számla

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...módosítja. (Ha a különbözet nem jelentős, a végleges bizonylatkézhezvétele időpontjában azt egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételkéntkell elszámolni!)Az utólagos módosítás elkerülésére tehát van lehetőség!A számviteli politikában nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Különadó adóalapjának módosítása

Kérdés: A társas vállalkozások különadójáról szóló törvény nem tartalmaz adóalap-módosítást az adóellenőrzés, az önellenőrzés esetére. Mi a teendő, ha 2007-ben önellenőrzésre kerül sor 2006. évre vonatkozóan, de nem éri el a jelentős összegű hibahatárt?
Részlet a válaszából: […] ...növelő tétel "azadóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként,ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált sajátteljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg" is.A Kj-tv. 3. §-ának (3) bekezdése kiegészül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Parkolási pótdíj elszámolása, adózása

Kérdés: Személygépkocsijaink után a cégautóadót megfizetjük. A parkolási társaságok fizetési felszólítása alapján pótdíjfizetési kötelezettségünk van. A fizetési felszólítás elegendő bizonylat-e a könyveléshez, a kifizetett pótdíj milyen költségnek minősül, növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...elszámoláson túlmenően – munkavállalóitartozásként az egyéb követelések között kell kimutatni a könyvvitelielszámolásban az egyéb bevételekkel szemben az Szt. 29. §-ának (6) bekezdése,illetve 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint. Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Hitelre vásárolt tehergépkocsi eladása

Kérdés: A kft. 2005. 07. 12-én hitelre tehergépkocsit vásárolt. Az első részlet megfizetésével az áfa összegét kiegyenlítette, és azt levonásba helyezte. Ettől az időponttól az esedékes részleteket megfizette. 2006. 12. hónaptól egy másik cég fizetné a tehergépkocsi további részleteit, és a futamidő végén is az szerezné meg a tulajdonjogot. Kiadhat-e a kft. tehergépkocsi-értékesítés címén számlát a már befizetett részletek díjáról az "új" kft. részére? Mennyi lehet a megállapodás összege? Mi a teendő a levonásba helyezett áfával? Hogyan könyveljük a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...ki a banktól felvett hitellel,hanem csak az áfa összegét, tehát az eladó által számlázott összeg egy részét.Az előbbiekfigyelembevételével válaszunk a következő:A kft. nemállíthat ki a tehergépkocsi értékesítéséről számlát az "új" kft. részére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.