Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a külföldi vállalkozás központjának szolgáltatásait is), továbbá a tevékenysége ellenértékét (a számlázott árbevételt) is ki kell mutatnia. Tehát az önálló cégre jellemző szabályok figyelembevételével kell a saját és a partnereivel (ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...kerül sor, a jegyzett tőke változását a bejegyzés időpontjával, a cégtörvény október 1-jétől hatályos előírása figyelembevétele mellett, ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjától kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] ...közül bármelyikkettő nem haladja meg az alábbi határértéket:– a mérlegfőösszeg a 2700 millió forintot,– az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,– az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250főt.A mutatóértékek meghatározásánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
Részlet a válaszából: […] ...telephelynek minősül.Ugyanakkor a kereskedelmi képviselet az 1997. évi CXXXII. törvény szerint nemönálló jogi személy, saját nevében bevételszerző tevékenységet nem végezhet,következésképpen önmagában a kereskedelmi képviselet létrehozásával a külföldianyacég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
Részlet a válaszából: […] ...fiókteleppel kapcsolatos kötelezettségekért a külföldi székhelyű vállalkozás valójában korlátlan felelősséggel tartozik. Ezek figyelembevételével nem kifogásolható az a gyakorlat, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás (az anyavállalat) helyett az importált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Kapcsolt vállalkozás mértéke (eva)

Kérdés: Mennyi a kapcsolt vállalkozásnál a meghatározó tulajdonosi hányad mértéke? (Amikor már duplán számít a bevétel!)
Részlet a válaszából: […] ...evás számlát bocsát ki, akkor év végén az adóalap megállapításánál ezen társaság felé kibocsátott számla bruttó értéke a bevételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.