Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a térítés nélküli átadás sem, mivel az magánszemélyek részére történne, az a magánszemélyeknél piaci értéken adóköteles bevételt jelentene, a társaságnál pedig egészségügyi hozzájárulás fizetésén túlmenően még a nettó értékkel az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Üresen álló, bérbeadás útján hasznosított lakás amortizációja

Kérdés: Magánszemély lakást vásárolt bérbeadás céljából. Tételes költségelszámolást választ, értékcsökkenési leírást számol el. A tevékenység során vannak hónapok, amikor üresen áll a lakás, mert a bérlő már elment, új bérlő még nincs. Ezalatt más célra nem hasznosítja a lakást. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírás elszámolható teljes évre, vagy csak időarányosan, a bérbeadás hónapjaira?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 17. §-a (3) bekezdésének ab) alpontja a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel esetében a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Értékcsökkenési leírás alapja bérbeadásnál

Kérdés: A 2011. évben önálló tevékenység keretében, tételes költségelszámolással ingatlant ad bérbe magánszemély. Probléma az értékcsökkenés alapjának meghatározása. Ugyanis az ingatlan beszerzési értéke jelentősen eltér a jelenlegi forgalmi értékétől, ez utóbbinál lényegesen kevesebb. Van-e lehetőség az értékcsökkenési leírás alapját forgalmiérték-becsléssel megállapítani? Az ingatlan és a telek értékét milyen módszerrel különítsük el, mivel a telek értéke után nem lehet amortizációt érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...választhatja azt, hogy annakösszegével az értékcsökkenési leírás alapját növeli meg.Azingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevételt csökkentően elszámolhatóértékcsökkenési leírás összegének meghatározása során figyelemmel kell lenniarra is, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Felmerült költségek elszámolása ingatlan bérbeadásakor

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem különül el a vállalkozásiés a cégvagyon. A törvény ezért megkülönbözteti a kizárólag üzleti célú és nemkizárólag üzleti célú tárgyi eszközöket. Kizárólag üzleti (üzemi) céltszolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...részbeni csere költségeita felmerülés időszakának eredménye terhére kell elszámolni, annak nem azértékcsökkenési leírás, hanem az árbevétel a fedezete. Ezért nem indokoltmagasabb értékű értékcsökkenési leírás elszámolása. Téves felfogást tükröz a kérdésnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Magánszemély ingatlan-bérbeadása

Kérdés: 2002-ben vásároltam egy ingatlant, és bérbe adtam azt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély. A bérbe adott ingatlan gazdasági épület (üzemcsarnok), kizárólag üzemi célú. Mint magánszemély, alkalmazhatom-e rá az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékcsökkenési leírást? Ha nem, akkor követhető-e az az álláspont, hogy még ebben az évben kiváltom a vállalkozói igazolványt, és ekkor már számolhatok el értékcsökkenést a beszerzés teljes értékét alapul véve?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírást, de csak átalányban. Az átalány összege – függetlenül az ilyen eszközök számától – a bevétel 1 százaléka, de legfeljebb ezen eszközök nyilvántartási értékének 50 százaléka. Ehhez az elszámoláshoz a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Áfa: ingatlan átsorolása

Kérdés: Egy bérbeadással foglalkozó vállalkozás lakást alakított át orvosi rendelővé. Az átalakítással kapcsolatos áfát nem vonta le. A beruházást követő évben a bérbe adott ingatlant átminősítik. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-a (1) bekezdésében szereplő arányosítás, ha igen, az átalakítás áfáját utólag hogyan helyezheti levonásba a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...időszakról benyújtott bevallásban kell szerepeltetni.Az arányosítással – a fentiek szerint – megállapított levonható áfát egyéb bevételként kell elszámolni akkor, amikor azt az áfabevallásban szerepeltetik (T 466 – K 9671). Emiatt a korábbi évek eredménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.