Egyesület induló vagyona

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...ami a kérdésből következik, hogy az egyesületnél felmerült költségek, ráfordítások fedezetét közösen fedezik (ez viszont nem egyéb bevétel). Számviteli szempontból az alapszabályból a választott módnak egyértelműen ki kell tűnnie.A Ptk. 3:10. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza. A Korm. rendelet előírásai alapján az alaptevékenység, a cél szerinti tevékenység, az alaptevékenységhez kapcsolódó bevételek az alapítványnál is a cél szerinti tevékenység bevételének tekintendők. Az alaptevékenység bevételei között a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Befizetett tagdíj rendezése – egyesülés

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
Részlet a válaszából: […] ...fedezetét jelentő tagdíjat a társasági szerződésben meghatározott összegben – a számla alapján -, minden évben teljes összegében árbevételként kell elszámolni. Ha a tagdíjak összege nem fedezi a tárgyévi üzleti évben felmerült költségeket, ráfordításokat, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Nyugdíjasklub könyvvezetése

Kérdés: 2002-ben alakult a nyugdíjasklub. Bevételszerző üzleti tevékenységet nem folytat, éves árbevétele egymillió forintnál is kevesebb. 2011-ben még naplófőkönyvben vezettük a könyvelést, 2012. 01. 01-től köteles a kettős könyvvitelre átállni? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...jog alapjánlétrejött szervezetről van szó, amelyik a vonatkozó jogszabálynak megfelelőközhasznú tevékenységet nem végez, árbevétele a nyugdíjasok hozzájárulásábólszármazik. Ez esetben nem kell a kettős könyvvitelre átállnia, továbbra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Egyéni vállalkozónak kibocsátott számla (eva)

Kérdés: Evás bt.-ben (kettős könyvvitel) a feleségnek 66,5 százalék, a férj vállalkozónak 33,5 százalék üzletrésze van. Evás bt. által egyéni vállalkozónak kibocsátott számla 100 százaléka növeli az evaalapot?
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv. szerint az adóévben megszerzett bevételt akkorkell az eva alapjánál kétszeresen figyelembe venni, ha annak fizetésére(teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adórólés az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...19.) kormányrendelet rendelkezik. E kormányrendelet szerint a társadalmi szervezet az általa folytatott tevékenységtől, az éves összes bevételének (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagyságától, valamint a könyvvezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése].Átalakulás esetén a jogutód – kiválás esetén a fennmaradó adózó is – a jogelőd már bevallott adóelőlegének figyelembevételével adóelőleget vall be, az átalakulást követő 30 napon belül [Tao-tv. 26. §-ának (3) bekezdése].Az egyesüléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.