Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...hogy a lakóingatlan osztalékként nem adható ki. A kifizethető osztalékról az Szt. 39. §-a (3) bekezdésének előírásai figyelembevételével lehet dönteni. Fontos szabály, amit a kérdésben leírtak esetében alkalmazni kell – a (2a) bekezdés tartalmazza –: "Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Növénytermesztő, állattenyésztő egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
- Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
- A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
- Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
- Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?
Részlet a válaszából: […] ...§ (4) bekezdése szerint az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...készleteknek a kft. alapító okiratában meghatározott értéke az Szja-tv. 49/A. § (4) bekezdés a) pontja alapján vállalkozói bevételnek minősül.Továbbra sem kell megszűntnek tekinteni az egyéni vállalkozói jogállást a korábban érvényesített kedvezmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Megbízási szerződéssel kapott bevétel

Kérdés: "A" egyszemélyes kft. ügyvezetője társas vállalkozó, heti 40 órás munkaviszony mellett, melyet közszférában teljesít. Az ügyvezető a cég nevében megbízási szerződést köt "B" Kft.-vel, szerződés szerint teljesít, és "B" Kft. átutalja a szerződés szerinti 30 000 Ft-ot az "A" Kft. bankszámlájára.
Az ügyletről számla nem készül. "A" Kft.-nek tárgyidőszakban nincs egyéb bevétele.
- A 30 000 Ft megbízási díj "A" Kft.-ben milyen jogcímen könyvelhető?
- Szükséges-e számla kiállítása "A" Kft. részéről?
- 30 000 Ft megbízási díj után kinek és milyen jogcímen keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízási díjat nem a magánszemély, hanem az "A" Kft. kapja. Ebben az esetben, mivel nem az ügyvezetőnél, hanem a kft.-nél jelenik meg a bevétel, nincs közvetlenül adó- és járulékfizetési kötelezettség.Ha a kft.-be befolyt 30 000 forint megbízási díjat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kellett.A lakóingatlanok értékesítésekor a teljes vételárat egyéb bevételként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg. Az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...könyveiben – feltételezésünk szerint – 2040 E Ft-ban nyilvántartott üzletrészét értékesítette 300 E Ft-ért. Ez utóbbit rendkívüli bevételként, a 2040 E Ft-ot rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia, ami 1740 E Ft veszteséget jelent. Erről a veszteségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Jegyzett tőke csökkentése (eva)

Kérdés: Adott egy evás kft., amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az eredménytartaléka 3 millió Ft a társasági adós időszakból. A kft. 500 ezer forintra kívánja a jegyzett tőkét lecsökkenteni. A csökkentés fejében a tulajdonos egy garázst kapna 1,5 millió Ft piaci értékben. Hogyan könyvelje és adózza?
Részlet a válaszából: […] ...átadott – feltételezhetően tárgyieszközként kimutatott – garázs számlázott értékét az átadás-átvételidőpontjában egyéb bevételként kell elszámolni, a számlázott értéket atulajdonossal szembeni követelésként kimutatni: T 311 – K 961, 467,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírásaiszerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulásnapján megszerzett vállalkozói bevételként számolja el;– az átalakulás napjára vonatkozóan az Szja-tv.rendelkezései (49/B. és 49/C. §-ok) szerint, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelv követelménye alapján ajáró, de még nem esedékes kamat összegét – legalább évenként – el kell számolnikamatbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, az Szt. 84. §-a (3)bekezdésének a) pontjában, illetve az Szt. 32....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...tartalék lehet.Az átalakulással létrejövő (jogutód) egyszemélyes kft.-nek a vagyonmérleg-tervezetét – az Szt. 139-140. §-ai figyelembevételével – célszerű négyoszlopos formában elkészíteni. Az első oszlop az egyéni cég vagyonmérleg-tervezetének utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.